Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/7. Aczél György igazgatósága (1985–1989)
kutatóhely lett a Magyar Politikatudományi Társaság székhelye. A Társaság rendezvényeinek sokszor biztosított stabil intézményi hátteret.470 Ennél is fontosabb volt az a szellemi muníció, amivel a politológia művelői (a Társadalomtudományi Intézet kutatói mellett főleg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának oktatói) ellátták a rendszerkritikus értelmiséget. A szociológia egykori népszerűsége az 1980-as évekre egyértelműen véget ért, a diktatúrával szembeni intellektuális közbeszédet ekkor már a közgazdaságtan és a politológia határozta meg. Ez utóbbi tudományág tette lehetővé, hogy a létező szocializmussal elégedetlen értelmiségiek tudományos alapon megkérdőjelezhessék a magyarországi politikai intézményrendszer működését, vagy olyan tabutémákat tárgyaljanak meg, mint az emberi jogok helyzete a keleti blokkban. A politikatudomány művelői (az ELTE-n Bihari Mihály, a Társadalomtudományi Intézetben elsősorban Gombár Csaba) azt mutatták be olvasóiknak, hogy az egész politikai szerkezet tarthatatlanná vált. 471 Nem véletlen, hogy ezek után az Intézet több munkatársának is a tudományos munka mellett szorosabbá vált a kapcsolata az ellenzéki mozgalmakkal. Ismét Gombár Csabát kell kiemelnünk, aki egyaránt jó viszonyban volt a reformközgazdászokkal, a „demokratikus” és a népi-nemzeti ellenzékkel is, hiszen például gyerekkora óta ismerte Bíró Zoltánt (egy házban nőttek föl Pesterzsébeten). 1984-ben ő is aláírta azt a Kádár Jánosnak küldött petíciót, melyben a „népiek” java a magyarok sorsproblémáinak sürgős megoldását követelte a politikusoktól, s mikor több éves halogatás után 1985-ben engedélyezték a Bethlen Gábor Alapítvány létrehozását, felajánlotta a kormánykitüntetésével járó pénzjutalmát is a szervezetnek.472 Éve ken át rendszeres résztvevője volt a Levendel László orvos által szervezett értelmiségi szalonoknak, ahova egyaránt eljárt Antall József, Bihari Mihály, Csoóri Sándor, Csurka István, Eörsi István, Fekete Gyula, Kis János, Konrád György, Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Újhelyi Szilárd vagy Vásárhelyi Miklós, sőt Levendel rendszeresen megfordult Aczél intézeti szobájában is, összekapcsolva az igazgatót ezzel a körrel.473 A nyolcvanas évek közepétől kezdve – amikor már egyre több legális lap merte lehozni az írásait – Gombár egyike lett azon társadalomkutatóknak, akik jelentős hatással vol-470Bayer 2018, 9. 471Némedi 1996, 23.; Ripp 2006, 251. 472A szerz ő interjúja Bíró Zoltánnal, 2019. december 19. (A szerző tulajdonában); Lengyel 2015, 418.; Seleszt 1991, 21. 473Csongrády 1991, 4.; Gulyás 2004, 113.; Révész 1997, 385–386.; Sükösd 1995, 27. 176
