Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.

II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/7. Aczél György igazgatósága (1985–1989)

tak az értelmiségi közvéleményre.

474 A

népi ellenzék meg is hívta 1987 szeptemberében Lakitelekre, ahol óvatosan hitet tett a többpártrendszer mielőbbi bevezetése mellett, minden valószínűség szerint ő volt az országban az első, aki ezt nyilvánosan ki merte mondani. (Furcsa módon az MDF-et létrehozó tanácskozáson ez visszhangtalan maradt, viszont a következő évben az MSZMP fegyelmi vizsgálatot indított Gombár ellen, és pártbüntetést is kiszabott a tudósra.)475

Mindezek mellett Kéri Lászlóval és

Papp Zsolttal együtt Gombár gyakori előadója volt más rendszerkritikus, „fél-ellenzéki” műhelyek vagy csoportok (például a Stumpf István vezette Bibó István Szakkollégium) rendezvényeinek. Schmidt Pétert is meghívta előadni 1988 januárjában az MDF.476

Szoboszlai Györgyöt kétszer is hívta

a Rakpart Klub, hogy tartson előadást az 1985-ös választásról, de ezt mindkét alkalommal (1986 őszén és 1988 tavaszán) megakadályozták a hatóságok.477

Alkalmazottainak közéleti, „ellenzéki” tevékenységét Aczél – el

ődjéhez hasonlóan – csöndben elnézte. Már csak azért is, mert itt keveredett a szakma és a közélet: a politikai szocializáció kutatása lassan átalakult a magyar alternatív mozgalmak vizsgálatává, ezt követte a pluralizálódási folyamatok elemzése.

478 Ahogyan közeledett a létező szocializmus vége Magyarországon, úgy aktivizálódott egyre jobban a KB TTI reformer elköteleződésű munkatársi gárdája. Feltételezhetjük, hogy a legtöbben a Pozsgay Imre által képviselt irányvonalat támogatták. Ennek háttere, hogy Pozsgaynak évtizedekre visszanyúló kapcsolata volt a Társadalomtudományi Intézettel, ugyanis a hatvanas évek végén, megyei pártvezetőként nem a Politikai Főiskolán, hanem itt írta meg kandidátusi dolgozatát A

szocialista demokrácia és a politikai rendszer fejlesztése címen. A

közvetlen demokráciát, a politikai reformokat igénylő írásmű feltűnést keltett, de a prágai tavasz eltiprása utáni hangulatban nem lehetett teljes egészében kiadni. Többen (Bihari Mihály, Gazsó Ferenc, Gombár Csaba stb.) évek óta baráti viszonyban voltak a befolyásos politikussal, és 1989-ben részt vettek a reformkörök munkájában is. 1989 áprilisában Kecskeméten a reformkörök első nagyobb rendezvényén például Gazsó mondta az egyik legnagyobb hatású beszédet.

479 474Sylvester 1999, 616.; Ripp 2004a, 40.; Ripp 2006, 65.

475Lengyel 1992b, 87.; Seleszt 1991, 21.; Sereg 2010, 128.; Szécsi 2002, 23.

476Kéri 2012, 19.; Pünkösti 2005, 191.; Schmidt 2008, 54.

477HU-BFL-XIV-47-1. Vitaest a Rakpart Klubban a „bécsi döntések”-r

ől (1988. április 29.), 29.

478Kéri 2012, 16.; Pünkösti 2005, 78.; Seleszt 1991, 21.

479Apor 2017, 593–594.; Gombár 2012, 6.; Kéri 2012, 19.; Pozsgay 1993, 30.; T

őkés 1998, 233.

177