Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/5. A Társadalomtudományi Intézet 1974 és 1980 között
szám csakhamar növekedni kezdett. 1974-ben már 34 kutatóval bírt az állomány, ebből hatan voltak tudományos osztályvezetők (Balogh István, Gazsó Ferenc, Guba László, Lövei Emil, Patkós János, Szabó Béla), hatan tudományos főmunkatársak (Gombár Csaba, Kerekes György, Kovács Ferenc, Pogány György, Széll János, Turgonyi Júlia), 18-an tudományos munkatársak (Akszentievics György, Anderkó János, Barna János, Bayer Zoltán, Bőhm Antal, Csákó Mihály, Hülvely István, Kolosi Tamás, Kósa Erzsébet, Krisztov Lazo, Mikecz Tamás, Módra László, Papp Zsolt, Pál László, Polonyi Péter, Simó Tibor, Szpirulisz Ildikó, Werner Ottó), négyen pedig tudományos segédmunkatársak (Benkő Judit, Gedeon Péter, Laki László, Petrina Györgyné).272 Az 1970-es években tovább n őtt a kutatói létszám, az évtized végére már meghaladta a 60-at. Lakos Sándor, az intézetalapító igazgató, a már ismertetett életrajzi okok miatt óvatos, taktikázó vezető volt. Jól képviselte az általa kialakított reformműhely érdekeit, ugyanakkor a mindennapi munka során az alkalmazottai előtt sokszor tűnt túlzottan aggodalmaskodó, nemegyszer kicsinyes embernek.273 „Mi állandóan küszködtünk Lakos Sándorral” – emlékezett vissza Gombár Csaba, „mert szegény feje állandóan félt, [...] hogy mi miket beszélünk össze-vissza.”274 Rettegett attól, hogy tevékeny ségével esetleg ellenérzést kelt a pártvezetők körében.275 Több visszaemlé kezés is beszámolt róla, hogy az igazgatónak mindig le kellett adni egy példányt a tudományos munkatársak kézirataiból, amelyeket aztán Lakos sokszor „elsüllyesztett”, megtagadta a publikálásukat.276 (Ez általános gya korlat volt a korabeli kutatóhelyeken.) Az ő koncepciója ugyanis az volt, hogy az Intézeten belül mindenről szabadon lehet vitázni, beszélgetni, de arra gondosan ügyelt, hogy a Benczúr utcából kizárólag olyan írások kerülhessenek a nyilvánosság elé, amelyek nem sértik az uralmi rend éppen aktuális érdekeit. Félelmének volt némi alapja, hiszen a „munkásellenzék” 272HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-14. Javaslat. Tudományos és ügyintéz ői besorolások az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében (1974. február), 177–178. 273Például kifejezetten szerette, ha intézeti el őszobájában megvárakoztathatta a beosztottait. A szerző interjúja Bőhm Antallal, 2016. november 9. (A szerző tulajdonában). Gyakran szekírozta alkalmazottait, ezért többen igyekeztek elkerülni a vele való találkozást. Nagy Endre interjúja, készítette Zombory Máté. Budapest, 2011. augusztus 24., augusztus 31., szeptember 15. 5. 274Gombár 2012, 6. 275Tóth Zoltán azt állította, hogy Lakos egyszer megkérdezte a beosztottaitól, voltak-e már esetleg a pártkongresszuson a falhoz szorítva azzal, hogy „Maga revizionista?” Ő ugyanis volt, és senkinek sem kívánta ezt az élményt. Tóth 2013, 60. 276A szerz ő interjúja Kerekes Györggyel, 2013. szeptember 12. (A szerző tulajdonában); Tóth 2013, 60. 139
