Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/3. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének létrehozása és első évei (1966–1972)
1970-es írásában, 175 ami miatt Lakos egy ideig nyíltan neheztelt a Szocioló giai Intézetre. 176 Az MTA Szociológiai Kutatócsoportja végül nem szűnt meg, személyi állománya viszont részben átalakult, illetve más kutatási témák (kultúra és életmód, módszertani problémák stb.) felé terelődött, a „politikailag kényesebb” témák egy része más intézményekhez került, a társadalmi struktúra kutatását például a KB TTI „kapta meg”.177 A Hegedüs-féle csapattal való „leszámolással” párhuzamosan ugyanis a politikai vezetőréteg továbbfejlesztette a Társadalomtudományi Intézet szociológiai bázisát. 178 Igaz, erre már egy évvel korábban tettek lépéseket (az Agitációs és Propaganda Bizottság már 1967 októberében áldását adta arra, hogy az Intézet „nagyobb súlyt helyezzen munkájában a szociológiai kutatásokra”),179 az 1968-ban történt események csak felgyorsították a folyamatot. Míg 1966 és 1968 között a KB TTI és az MTA intézete közti konkurencia alig volt érezhető (hiszen több akadémiai munkatárs is tanított a Társadalomtudományi Intézetben), addig 1968 őszétől megváltozott a helyzet. A KB TTI-t az MSZMP vezetése tudatosan „ellenbázissá” fejlesztette, igyekezett a szociológusok körében népszerűvé tenni a pártintézményt: jobb infrastruktúrával látta el a kutatóhelyet, az ott dolgozó kutatók fizetése is magasabb lett, mint amit az Úri utcában dolgozók kaptak. A két intézet között jó időre megromlott a kapcsolat. 180 Az MSZMP 1969-es Tudománypolitikai Irányelvei – amelyek kidolgozásába kb. százötven-kétszáz külső szakembert vontak be a pártközpontban – tovább bővítették a politikai vezetés és a Társadalomtudományi Intézet kapcsolatait. Új kutatási témákat dolgoztak ki, a pártapparátus egyre inkább együttműködött a KB TTI munkatársaival.181 Maguk az Irányelvek azért voltak jelentősek, mert a magyarországi szocializmus történetében a 175Farkas 1970. Bélley László és Erdei Mihályné is Hegedüst támogató írást tett közzé ek koriban. Bélley 1969; Erdei 1969. 176Farkas 2001, 216. 177HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-14. A Társadalomtudományi Intézet témacsoportjainak 1970/71/72. évi kiadványterve a beérkezett „Megbízás”-ok alapján (állandó munkatársak), 327. 178HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-104. (1968. november 5.). Jelentés a Politikai Bizottságnak az MTA Szociológiai Kutatócsoport és a Filozófiai Intézet helyzetéről (tervezet, 1968. november 2.), 28. 179HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-85. (1967. október 31.). Jegyz őkönyv az Agit. Prop. Bizottság 1967. október 31-i üléséről, 1. 180Szántó 2008, 115. 181Kalmár 2014, 297. 122
