Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/3. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének létrehozása és első évei (1966–1972)
politikai vezetőréteg először tett látványos engedményt a tudománynak, elismerve annak – korlátozott – autonómiáját. Bár az anyagi eszközök és a kutatóintézetek továbbra is a pártállam kezében maradtak, a tudomány politikai befolyásolása indirektebb lett. A korábbi időszakhoz képest olyan új rendszer alakult ki, melyben sokkal több lehetőséghez jutottak a társadalomtudományi kutatók – nemcsak az intézetekben, hanem a felsőoktatásban is. Ugyanakkor az Intézet keretében folyó, a pártapparátus körében végzett adatfelvétel sorsa jelezte, hogy meddig mehetnek el a tudósok: az MSZMP alkalmazottaival kapcsolatos felmérés adatait, eredményeit nem engedték publikálni, a teljes anyagot évtizedekre zárolták. (Legközelebb csak 1986-ban nyílt – korlátozott – lehetőség arra az Intézetben, hogy az állampárt apparátusát vizsgálhassák.) 182 Lakos 1970-től, a tanfolyam végeztével igyekezett stabilizálni a munkatársi gárdát. A tanfolyam oktatói közül állást ajánlott Ferge Zsuzsának, de ő nem kívánt a KB TTI-be menni, inkább a Szociológiai Kutatóintézetet választotta, s ott folytatta a rétegződéssel, az iskolarendszerrel, illetve a szegénységgel kapcsolatos vizsgálatait.183 Így Lakos els ősorban a tanfolyam egykori hallgatói közül válogatott. S mivel eközben Huszár Tibor szervezni kezdte az ELTE-n a szociológiai szakképzést, s igényt tartott volna a legtehetségesebb diákok (Bőhm Antal, Gombár Csaba, Kolosi Tamás, Papp Zsolt) munkájára is, Lakos gyorsan elintézte, hogy ők a Társadalomtudományi Intézet állományába kerülhessenek.184 Huszárnak is felajánlotta, hogy ott maradhat az Intézetben beosztottként, de ő emlékei szerint egyrészt megsértődött Lakos eljárásán, másrészt erejét inkább az egyetemi szociológusképzés elindítására fordította.185 Huszár Tibor távoztával Lakos megkérdezte Szelényi Ivánt, hogy volna-e kedve átvenni félállásban az Intézet „szociológiai laboratóriumának” vezetését, amire Szelényi igent mondott. Őt az igazgató még akkor ismerte meg, amikor a KSH könyvtárába járt fel olvasni, ugyanis Szelényi volt ott 1961-től a külföldi folyóirattár vezetője.186 182Balogh 2000a, 16., 77.; Földes 2018, 223.; Vida 1992, 3., 21., 25. 183Bartha 2017b, 11.; Ferge 2016, 169. 184Gombár 3012, 3.; Huszár 2010, 172. Huszár Tibor „válaszként” igyekezett többeket lebe szélni arról, hogy Lakos intézetébe menjenek, lásd például Nagy J. 2016, 215. 185Már 1945 óta volt köztük némi feszültség, mert Huszár volt Lakos utóda a VII. kerületi MADISZ-apparátusban. Uo. 166. és 172., valamint a szerző interjúja Szelényi Ivánnal, 2015. június 23. (A szerző tulajdonában). 186Uo., valamint Szelényi 1990a, 435.; Szelényi 2015a, 80., 96. Huszár Tibor is a KSH-ban is merkedett meg Szelényivel. Szántó 2008, 49. 123
