Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A jáki apátság és kegyurai a középkor második felében
zetségek számos elemet átmentettek a régi gyakorlatból.” 165 Az új intéz mény bevezetésével elvileg „a patrónus jogai tiszteletbeliek (díszhely vagy sírhely a templomban stb.) és az egyház birtokából folyó jövedelmi és használati jogok (rész a tizedből, segély az elszegényedett kegyúr részére). Kötelességei: az egyháznak és vagyonának a védelme s az egyházi épületek gondozása.”166 A patrónusoknak a kegyuraságuk alatt álló egyházak ré széről törvényesen élvezett anyagi előnyök (amelyek lehettek állandóak, illetve alkalmankéntiek),167 illet őleg a monostorok birtokainak kegyurak általi jogtalan használata között nagyon nehéz meghúzni a határt. Történetírásunk már régen rámutatott a világiak által alapított nemzetségi monostorok viszontagságos sorsára. Azután is, hogy a 12. század végétől a sajátmonostor átalakult patronátussá, kegyuraik a régi módon kezelték őket, gátlástalanul osztották fel, foglalták el és vissza a birtokaikat. A 13-14. századból ismert adatok a legális jövedelemre és a kegyúri joggal való visszaélésre egyaránt adnak példát.168 A magánkegyúri monostorok 14. századi története lényegében arról szól, hogyan harcolnak az alapító legtöbbször mohó örököseivel szemben birtokaik visszavétele, Kumorovitz L. Bernát szavával élve, szekularizációja ellen. A kegyurakkal szembeni sanyargatott helyzetben a monostorok sérelmeiket, illetve jogaik elvesztését többféleképpen orvosolhatták. Kedvelt megoldás volt, hogy vészhelyzetben az apát burkoltan vagy nyíltan a királyt tekintette kegyurának, azaz a világi birtokosok helyett az uralkodó védőszárnyai alá igyekezett bújni. Jó példa erre Zselicszentjakab esete, amelynek apátja a kegyurakkal folytatott nagyon hosszú pereskedés után Albert király előtt egyszerűen kijelenti, hogy Zsigmond király ítéletlevele ellenére mégsem a Szerdahelyieket, hanem a királyi felséget tekinti egyháza kegyurának.169 A hahóti monostor kegyurak elleni küzdelmér ől több oklevél is tudósít, amelyekből a következő történet rekonstruálható. Egyfelől Valter somogyvári apát egy év nélküli (1330 körül kelt) oklevelében Hahót nembeli Keled fiait szeretné visszariasztani leányegyháza, a hahóti monostor birtokainak fosztogatásától, ezért végső érvként közöl egy oklevéltöredéket Szent László királytól, amely szerint a király a hahóti, másnéven piliskei monostort a somogyvári alá rendelte. A királyi oklevélről 165Solymosi 1998, 59. a régebbi irodalommal. 166Kumorovitz 1964, 72. 167Kollányi 1906, 198. 168Kollányi 1906, 199–200.; Kumorovitz 1964, 55–64.; Solymosi 1998, 59–60. 169Kumorovitz 1964, 64. és 77. 75
