Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A Ják nemzetség és monostoralapításai
pusztulásnak indult korábbi körtemplom helyére”. 82 Nincs okunk kizárni azt a lehetőséget, hogy épp Márton fia Zlaudus veszprémi püspökségének korára tehető a kápolna átépítése. Ezt annál inkább is megtehetjük, mert Zlaudus családjának igényes építkezéséről újabb bizonyítékok kerültek elő néhány esztendeje, az eredetileg Ják-birtok Nyirádon. Művészettörténeti szempontból értékes kőfaragványok kerültek elő a templomból, amelynek jáki analógiáit találta meg a kutatás. „A nyirádi kőfaragvány vonatkozásában – tekintettel a motívum jáki analógiáira és a személyi kapcsolatra – igen valószínűnek tarjuk, hogy Ják nembéli I. Márton vagy családtagjai révén juthattak el Jákon dolgozó kőfaragók Nyirádra, akik itt a jáki templom díszítőmotívumainak némelyikét alkalmazva építették fel a templomot.” [...] „a nyirádi faragvány arra utal, hogy I. Márton és/vagy családtagjai, építkezéseikkel esetenként fennhatóságuk, befolyásuk alatt álló területeken egyik helyről a másikra irányítva a kőfaragókat, direkt módon is terjeszthették a Jákon és Nyugat-Magyarországon alkalmazott motívumokat, fogásokat.” Balázsik veszprémi építészeti motívumokat is kapcsolatba hoz a Ják nemzetség építkezéseivel. 83 Nem zárható ki, hogy a sárkányos Szent György-kép 1217-ben jutott a nemzetség tudomására. A Jákok Mike nádor ágánál szegényebb és népesebb jákfai ága ugyanis részt vett II. András keresztes hadjáratában.84 Ha a kancellária hivatalos szóhasználatában „királyi szerviens”-ként számon tartott Rába balpartiak szükségét érezték a részvételnek – szerényebb anyagi lehetőségük ugyan arra volt csak elegendő, hogy többen szereljenek fel egy embert –, joggal gondolhatjuk, hogy a méltóságviselőket adó főág közül akár Márton ispán is ott lehetett Keleten. Nem zárhatjuk tehát ki, hogy Márton ispán maga gyűjtötte és hozta haza a Szent György-legenda sárkányos 82A veszprémi kápolnára: H. Gyürky 1963.; az idézet: Koppány 1993, 112. Bár Gyürky Ka talin épp Zlaudus idejét zárja ki az átépítés lehetséges idejéből, de kizárólag azért, mert nem volt jóban a királlyal. „Magánvagyonából felépíttette Tátika várát, de egyházmegyéjében a fentebb leírt okok miatt nem építhetett nagyobb épületeket. A király kegye 1262-ben Pál püspök felé fordult. Mindent, amit a király elvett az előző veszprémi püspöktől, kétszer is megpróbálta visszaadni. Pál, aki mind a király, mind a pápa kegyeiben állt, hatalmas jövedelemmel rendelkezett. Veszprémben remek lehetőségek adódtak az építkezések folytatására.” H. Gyürky 1963, 379–380. 83Balázsik 2018, 238., 241. Nyirád Véged, Szántó és Zalaegerszeg mellett szerepel abban az 1247-ben kelt oklevélben, amelyben Zlaudus káptalanával rendezte az említett Ják nemzetség tulajdonában lévő falvak magisztrátusi jogait. Rácz 1997. 841221-ben ugyanis azért kapták Uraj földet a királytól, mert Tapasz, Ják, Ebed, Csuna, Ger gely, Artuna és Pósa rokonságukból elküldték Belsét a tengerentúlra a királlyal, hazatértekor pedig saját atyafiságukból Gergely és Pósa ment a király elé. Az oklevél I. Károly király 1324. okt. 27-i átírásában maradt fönn: HU-MNL-OL-DF 209122. – GYMSMLS 4621, Niczky cs. lt. 20 – Kiadása: Urk. Burg. I. 79–80. (115. sz.) – Reg. Arp. 370. Az átíró oklevél regesztája: AOkl. VIII. 465. 44
