Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A „szent királyok” libertasa: a monostor magisztrátus-joga
hatók ki –, és ez tette lehetővé azt is, hogy a monostor javadalmazását a szent királyokhoz kössék. A királyi kegyuraságú monostorok is a szent királyoktól eredeztették tizedkiváltságaikat. Egy magánkegyúri monostornál nem megszokott kiváltság, a magisztrátus-jog miatt keverhették tehát az ügybe a szent királyokat az 1332. évi királyi oklevél kiállításakor. Jeromos apát tehát először 1332. január 29-én átíratta a győri püspökkel az 1249-es egyezséglevelet a monostor magisztrátus-jogáról, azaz tizedkiváltságáról, majd május 11-én a királytól oltalomlevelet kért a monostor kiváltságait elidegenítő Ják nembeli kegyurak ellen. A későbbiekben nem hallunk a monostor egyedi magisztrátus-jogáról, de feltehetően kapcsolatban volt vele egy későbbi eset. 1372-ben Szécsi Miklós országbíró rendelkezése értelmében a veszprémi káptalan előtt a monostor akkori kegyurai, Szentiványi János fia János és Nicki András fiai: Miklós és István kilenc hozzájuk hasonló nemessel együtt – fejenként harmadmagukkal – Kálmán győri püspök és a káptalan ellenében esküt tettek arról, hogy az ő, valamint a jáki Szent György-monostor birtokaiból a tizedet és a jövedelmeket a monostor apátja mindig teljesen megkapta, és ők abból maguknak semmit sem tartottak vissza. A püspök és a káptalan ügyvédvalló levelével, ezek nevében a személyesen megjelenő János éneklőkanonok az esküt tudomásul vette. Az oklevelet a feleknek Mihály nyolcadán az országbíró előtt be kellett mutatni. 371 Az az újkorban többször felbukkanó hagyomány pedig, amely Szent Istvánhoz kötötte a monostor alapítását, minden bizonnyal éppen az 1332. évi királyi oklevél tartalmának hatására terjedhetett el, és válhatott népszerűvé a helyi lakosság körében.372 Az érvelésbe értelemszer űen a déli toronyalja temetésijelenet-freskóját is be lehetett vonni, miszerint az az alapító, Szent István halálát ábrázolná. 371Eredetije papíron, zárópecsét nyomával: HU-MNL-OL-DL 41871. (Múzeumi Törzs anyag). Szövegét közölte Széchényi 1901, 70. 372Bél Mátyás szerint „amint az évkönyvek írják, a templomot valamikor Szent István király négyszögletes kövekből építtette”. Bél 1977, 454. 133
