Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A Ják nemzetség és a jáki apátság – Összegzés és kitekintés
A Ják nemzetség és a jáki apátság – Összegzés és kitekintés Mivel a monostor középkori történetének minden kritikus kérdését érinti egy 1332-ből való királyi oklevél, amelyet a szakirodalom újkori másolat alapján általában eddig hamisnak tartott – de az eredetiben meglevő 1383-as átírását nem vetették még vizsgálat alá –, a dolgozat gerincét főként ennek az oklevélnek a kritikája adja, a különböző fejezetekben ennek egyes állításait ellenőriztem. Arra következtettem, hogy az oklevelet a királyi kancellária adta ki, de érvei közé, a kedvezményezett jáki apát információi alapján valótlan állítások is kerültek. Az oklevél tartalmi ellentmondásait, illetve tévedéseit – nevezetesen, hogy Ják a szent királyok alapítása volt – pedig a bencés rend Anjou-kori történetébe ágyazottan értelmezem. A monostorok kegyuraikkal folytatott, főként anyagi természetű küzdelmében kedvelt megoldás volt, hogy az apát burkoltan vagy nyíltan a királyt vallotta kegy -urának, azaz a világi birtokosok helyett az uralkodó védőszárnyai alá igyekezett bújni. Az oklevél állításainak ellenőrzésekor sorra vettem a Ják nemzetséget említő korai forrásokat, és megállapítottam, hogy a nemzetség nevét a 11. században feltételezett Ják(ó) nevű – Jakab személynév régi magyar Jákob változatának rövidüléssel keletkezett becéző alakja – előkelő emberről vehette, aki Vas megyében volt birtokos (nevét két faluja is megőrizte: Ják és Jákfa), és utódai tőle származtatván birtokjogukat, atyafiságukat róla nevezték el. A központi Vas megyén kívül Zala, Veszprém, Valkó, Bodrog, Csanád és Temes megyékben is voltak birtokaik a nemzetség különböző ágainak. A nemzetség igen előkelő két bárói ága a 12-13. század fordulóján jelenik meg az oklevelekben, és Mike nádortól és ismeretlen nevű testvérétől származik. Mike Imre király híve volt annak András herceg – a későbbi II. András király – elleni küzdelmében. Bihari ispán (1198), majd udvarispán (1199), végül nádor (1199–1201) lett, lakhelyét Pornón (Vas megye) rendezte be, ahol monostort alapított, és uradalmat szervezett. Mindezt fia, Csépán szlavón bán és somogyi ispán (1206–1207) halála után unokája, István a szentgotthárdi ciszterci monostorra hagyta (1221), ahol szerzetes lett. A Mike testvérétől eredő másik ág a 11-12. században Jákon emelt lakótornyos birtokközpontot, valamint a mai Szent György-templom helyén álló korábbi templomot, és talán a Szent Jakab tiszteletére szentelt körtemplom elődjét is. Kiemelkedő tagja volt a többször vasvári ispánságot (1215, 1224, 1236) és talán szlavóniai bánságot (1224) is viselő, feltehetően Béla királyfi udvarához tartozó, Nagynak vagy Öregnek (Magnus ) mondott Márton (†1244 után) ispán, aki hivatali jövedelméből építhette a jáki monostort. 134
