Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.

Ják helye az ország monostorhálózatában

tokot az egyháznak. 306 I. Károly pedig a pécsi káptalannak adományoz bir­tokot 1314-ben „azon tisztelet miatt, amelyet Szent Péter, a pécsi egyház védőszentje iránt érez”.307 Zsigmond pedig 1417-ben Szent Jakab iránti tisz ­teletből védi Lébényt.308 Esetünkben azonban többr ől van szó, mint a vé­dőszentre való hivatkozás általános toposzáról. 1326 előtt alakult meg ugyanis a Szent György-lovagrend, amelynek hiteles szabályzata is fenn­maradt. Elemzői már rámutattak, hogy létrejöttében szerepe volt a kleri­kusoknak.309 Véleményem szerint azonban a lovagrend létrejöttének egy ­házi oldalát erősebbnek kell tekintenünk. A statútum név szerint csak az esztergomi érseket, a győri, nyitrai, pécsi, boszniai, váci, csanádi és veszp­rémi püspököt említi, ezt követően pedig név nélkül prépostokról, a szent­mártoni és más apátokról, a domonkos, ferences és pálos rend tagjairól szól. A pannonhalmi apát külön kiemelése a többi szerzetesrend vezetői közül nyilvánvalóan nem véletlen,310 részvétele a lovagrend létrehozásában nagyon is tevőleges lehetett. Erre a tényre már Sörös Pongrác is felfigyelt,311 de továbblépve bizonyára nem járunk messze az igazságtól, ha az 1326 utáni – különösen a bencés monostorokat illető – oklevélátírási dömpinget szo­rosabb kapcsolatba hozzuk a pannonhalmi apát Szent György-lovagrend­del való kapcsolatával. A királyi udvarral, a király személyével való ilyen közeli viszony magyarázhatja, hogy mi módon sikerült „kijárni” néhány vezető bencés apátnak a monostorok régi jogainak megerősítését, hamis oklevelek átírását és olyan kiváltságok megszerzését is, mint például a jáki apát bírósági exemptio ja, a valóságnak nem mindig megfelel ő érvek­kel. A lovagrend történetének kritikus pontja, hogy konkrét m űködéséről nem maradtak fenn egykorú adatok.312 Amennyiben a fenti következteté ­sek megállják a helyüket, az 1332-es jáki oklevelet talán tekinthetjük a Szent György-lovagrend társadalmi kapcsolatrendszeren alapuló gyakorlati te­vékenysége eredményének is. Ha azt azért nem is állíthatjuk erre alapozva, 306Reg. Arp. 2700. 307AOkl III. 693. 308HU-MNL-OL-DL 10590. Vö. PRT XII/B 213. 309A lovagrenddel foglalkozó addigi irodalmat áttekinti: Kurcz 1988, 128–132. Legutóbb Veszprémy 1994, 3–11. helyesbítette a szakirodalom eddigi, néha súlyos hibáit az alapí­tással, illetőleg a szabályzattal kapcsolatban. 310Érdekes, hogy a lovagrend viselete fekete csuklyás köpeny volt. 311A pécsváradi meger ősítésnél utalt arra, hogy az Anjouk idején a király jóindulattal van a bencések iránt, sőt „1326-ban Pannonhalma feje még a Szent György lovagrend statu­tumainak meghozásában is részes volt.” PRT XII/B 18. 312Kurcz 1988, 131. 112

Next

/
Thumbnails
Contents