Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
Ják helye az ország monostorhálózatában
De ha a pannonhalmi apáti székben ülő elődeinek személyi adatait vizsgáljuk, hasonló eredményeket kapunk. A Vilmos apát (1333–1354) – aki először domonkos, aztán ciszterci, végül bencés lett – kinevezése körüli iratokból kiderül, hogy ő is Károly király bizalmi embere volt, akiért az uralkodó a pápánál is közbenjárt.302 Az el őtte apátkodó Miklóst (1319–1333) egy 1329-es királyi oklevél abbas predilectus et familiaris noster ként említi. Korábban (1323) ő volt a magyar király követe Nápolyban, aki elhozta Mária királyné végrendeletét és az I. Károlyra hagyományozott ékszereket.303 Ők állhatnak személyesen a megerősítési hullám mögött, és ők lehettek a jáki ügy közbenjárói is. Különösen Szigfrid jöhet szóba, aki különös gondot fordított a monostorok jogainak visszaszerzésére.304 Ha tehát az 1332-es jáki oklevelet úgy tekintjük, mint amely egyfelől jól beleillik a 14. század első felében lezajlott bencés reformtörekvésekbe (amelyekbe a legszorosabban beletartozott az elidegenített javak és jogok visszaszerzése, sok esetben a monostorok jövedelmeit kisajátító kegyurak elleni küzdelem is), másfelől pedig beillesztjük a király által kiadott monostorvédő és ezek régi iratait megerősítő oklevelek sorába, máris eloszlik a gyanúnk az oklevél nem királyi kancelláriából való kikerülését illetően. I. Károlynak a bencés és más szerzetesrendeket támogató politikájának és a bencés reformtörekvéseknek, valamint a nemzetségi monostoroknak a kegyurak elleni küzdelmének egyaránt láncszeme. A mondottak figyelembe vételével az 1332-es oklevél furcsaságai is magyarázhatóak. Az oklevél relátora tudatosan kérhetett egy ilyen típusú (mandátum) oklevelet, tudatosan nem foglalták bele a részleteket (hogy melyek voltak az elidegenített birtokok és szabadságok) és a kérés alátámasztására is tudatosan használt fel olyan finom érveket, mint amilyen például a Szent Györgyre való hivatkozás. Más példák is vannak arra, hogy egyházi intézmény támogatásakor a király a védőszent iránti tiszteletre hivatkozik. (V.) István ifjabb király 1265-ben Szűz Mária, az ország védasszonya iránt való tiszteletből menti fel a Mária-szigeti (margitszigeti) apácák kolostorának népeit az adófizetés alól.305 IV. László váradi látogatása alkalmával a Boldogságos Szűz és Szent László király iránti tiszteletb ől ad bir-301PRT II. 57–59.; PRT XII/B 100. 302PRT II. 56. 303PRT II. 54.; AOkl VII. 421. 304A garamszentbenedeki birtokokért folytatott pereir ől PRT. XII/B. 100–101. 305Reg. Arp. 1836. Albert király 1438-ban ugyancsak Sz űz Mária iránti tiszteletből rendeli el három malomnak a visszaadását az óbudai apácák részére. HU-MNL-OL-DL 15119. 111
