Takács Imre: Az Árpád-házi királyok pecsétjei (Corpus sigillorum hungariae mediaevalis 1. Budapest, 2012)
A heraldika kezdetei
91. Felirat nélküli magyar dénár (III. Béla ?) talapzaton álló kettőskereszt ábrázolásával (CNH 128) 92. II. András király dénárja kettőskeresztes épületábrázolással (CNH 173) 93. II. András király dénárja (CNH 209) 94. II. András király dénárja királyalakkal és kettőskeresztekkel (CNH 221) a kettőskereszt magyarországi megjelenésében azok a hagyományosan 12. század végére datált pénzérmék is, amely között vannak felirat nélküli veretek (CNHI, 116) és talán valóban III. Béla neveként feloldható R monogrammal ellátott példányok (H 68). Közös vonásuk a talapzatra helyezett kettős kereszt, egy valóságos tárgy ábrázolása, amely a királyság számára minden bizonnyal kitüntetett jelentőséggel bíró ereklye lehetett (91. kép). Kovács Éva egy késői lábjegyzetében utalt azokra a 13. századi magyar dénárokra, amelyeken a bizánci kettős-kereszt jelvény jelentése közvetlen Jeruzsálemallúziókkal bővül.94 176 177 * Nagy számban ismerünk egyszerű görög kereszttel díszített vereteket a korszakból, amely az Árpádok korábbi pénzkibocsájtásának képi világában is gyökerezhetnek, de a kiszélesedő és visszametszett szárvégű változatok - amelyek Kovács Évát a máltai keresztre emlékeztették — biztosan nem sorolhatók be a 12. századi tradíció hordozói közé. Különösen azért nem, mert ez a keresztesek jelvényére utaló jelvényforma az esetek többségében az érem másik oldalára vert, kupolás épületábrázoláshoz társul, amelyet a jeruzsálcmi Anasztaszisz-templom jelzésének, illetve általános Jeruzsálem-jelképének kell tekintenünk (92. kép).1/7 Kivételes helyet foglal el ezek között a pénzek között az a típus, amelynek hátoldalán koszorúba foglalt görögkereszt látható, előoldalán a hasonlóan kialakított kereszt fölött szárnyas korona lebeg, a világi uralom jelképének mennyei eredetét jelezve egy, a bizánci művészetből jól ismert, de Nyugaton is elterjedt képi eszköz igénybevételével (CNHI, 209- 210; 93. kép). Ismert olyan pénzveret is, amelynek egyik oldalán hasonló koszorúba foglalt egyenlő szárú kereszt van, a másik oldalán feltűnik a triumfális kettős kereszt képe, ráadásul két példányban a király képmásának két oldalán (CNH 1,221; 94. kép). A király képét közrefogó gyéízelmi jelvénypár utalhat Nagy Konstantin álmára, és bizonyosan nem független II. András keresztes terveitől, vagy talán az 1217-es hadjárat 95. Jacques de Vitry akkoni püspök (1216-1240) pecsétje (S. Pauli 1733 nyomán) egyes eseményeitől. Ide tartozhat az is, hogy a keresztesek akkoni püspökének, Jaccjues de Vitry-nek (1216- 1240) a pecsétjén a Nap és Hold jelével kiegészített kettős kereszt felirata (HOC SIGNUM ERIT IN CE- LO) nem hagy kétséget az újszövetségi eredetű (Mt 21) jelkép konstantinusi, triumfális (in hoc sijjno vinces) allúziója vagy aktualizálása felől (95. kép). Jacques de Vitry volt az, aki III. Honoriusnak írt levelében beszá176 Kovács 1998, 341,2. jegyzet. 177 A jeruzsálcmi templomról mint szimbolikus formáról és előképről: Bandmann 1951, 47-49; Naredi-Raincr 1994. 44
