Takács Imre: Az Árpád-házi királyok pecsétjei (Corpus sigillorum hungariae mediaevalis 1. Budapest, 2012)

A heraldika kezdetei

96. Sztaurothéka, 12. század vege, Esztergom, Székesegyház kincstára

mól az Akkoriba érkező keresztes fejedelmek fogadásáról. András király és unokafivére, Lipót osztrák hereeg számára 1217. november 3-án a püspök hatásos szee- náriót rendezett, amikor jövetelük céljára utalva ünnepélyes körülmények között a jeruzsálemi pátriárka társaságában bemutatta nekik a Szent Kereszt egy darabját.178 A koszorúba (töviskoszorúba?) foglalt keresztes jelvény és a kettős kereszt összekapcsolása a király képmásával összhangban áll András király egy másik dénárján látható, ANDREAS REX felirattal is értelmezett, álló királyalakjával, aki egyik kezében kivont kardot, a másikban keresztet tart (CNH I, 172). A kettőskereszt-jelvény és a keresztes hadjárat összekapcsolásának még pontosabb kifejezését láthatjuk azokon a pénzeken, amelyek egyik oldalán kettős kereszttel dí szített kupolás épület, a másik oldalán Jeruzsálemre

17K Jacques de Vitry 199$, 80-86; Vö. Veszprémy 2006, 102.

utaló, széles szárvégű keresztforma látható (CNEÍ I, 173-174; 92. kép), illetve azokon a magyar véreteken, amelyek egyfelől a diadalmas motívumot önmagában, másfelől a bizánci Hetoimaszia trónusa fölött lebegve jelenítik meg (CNH I, 179—180). Krisztusnak a 10- 11. század óta ismert, kettőskereszttel ábrázolt trónusa a bizánci ceremóniákból ered, és egyértelműen a szentkereszt ereklyekultuszára támaszkodik.179 Az említett pénzérmék Hetoimaszia képeinél is a valódi ereklyetárgy jelzésére gondolhatunk.

Külön tanulmányozást igénylő kérdés a kettőskereszt kiválasztásának körülményei és motiváciéti az Árpádok országában. Az egyik és legvalószínűbb lehető ség szerint a bizánci udvarban jól ismert kettőskereszt alakú kultusztárgyak magyarországi karrierjének megindítása III. Bélának és kortársainak tulajdonítható.

179 Vö. Alföldi 1950, 537-566; LCIIV, 306-314.

43