Takács Imre: Az Árpád-házi királyok pecsétjei (Corpus sigillorum hungariae mediaevalis 1. Budapest, 2012)

A heraldika kezdetei

71. Címer II. András aranypecsétjén, 1217 előtt (Kát. 26.)

70. Címer Imre király aranypecsétjén (Kát. 21.)

72. Címer II. András első kettőspecsétjén, 1213 előtt (Kát. 24.)

73. Címer II. András második kettőspecsétjén, 1235 (Kát. 28.)

házi királyi címerekről készült legutóbbi összefoglalás szerint „a királyi hatalmat szimbolizáló kettős kereszt III. Béla király (1172-1196) pénzein fordul elő, kezdetben még pajzs nélkül, az 1190 táján vert pénzeken azonban már pajzsba foglalva”.168 A megállapítás hivatkozási alapjául azok a kettős keresztes dénárok szolgálnak, amelyek között valóban vannak címerpajzs nélküli, és címerpajzsos változatok, közös tulajdonságuk a BELA R vagy BELA REX felirat, kormeghatározásukban azonban mindig is volt némi bizonytalanság.169 A cí168 Bertényi 2009, 189. Hasonló megfogalmazás: Bertényi 1983, 67.

169 Ilyen egy címerpajzs nélküli kettős kereszt et és BÉLA lerövidített köriratot tartalmazó dénár (CNHI, 112; H 67).

merpajzsba foglalt kettős kereszt köriratának Béla királyát (CNH I, 263-254; H69) Hóman Bálint írása előtt nem tekintették III. Bélával azonosnak,170 s a pajzs körül olvasható, a 13. század középső évtizedei előtt nehezen elképzelhető, gótikus majuszkulák epigráfiai jellegzetességei láttán ez nem is volna indokolt (74. kép).

Mindkét szerző által III. Béla korára datálva. A másik változata a Béla király nevét viselő dénártípusnak hegyes talpú címerpajzsba helyezett kettős kereszttel díszített pénz (CNH I, 263-264; H 69). Ezt Réthy még IV. Béla pénzének tartotta, Huszár Lajos és nyomában Kristó és mások III. Béla pénzeként publikálták. Vö. III. Béla emlékezete, 1981, 14d. kép.

170 Hóman 1918, 3-1 1; Kumorovitz 1942, 24, 25, 28; Kumorovitz 1942b, Kny. 18.

40