Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Békés Megyei Levéltára
BEVEZETŐ A Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára1 Békés vármegyét a török hódoltság után az 1715: XCII. te. alapján szervezték újjá. A nemesi közgyűléseket változó helyszíneken, legtöbbször Békésen, Szeghalmon, Füzesgyarmaton, illetve - az 1732-től megyeszékhelyként állandósult - Gyulán tartották. Békés megye székhelye évszázadokon át Gyula maradt, Békéscsaba 1950-től vette át a helyét. A megye területét 1748-ban két járásra (békésire és csabaira) osztották, ezeket 1840-ben további kettő, illetve három kerületre tagolták. A járások száma 1860-ra hatra (békési, békéscsabai, gyulai, orosházi, szarvasi, szeghalmi) emelkedett, a gyomai járást 1877-ben hozták létre. A békéscsabai járás 1919. évi megszűnésével a megye ismét hat járásból állt, 1950-ben pedig Csanád vármegye battonyai és mezőkovácsházi, valamint Bihar vármegye cséffa-nagyszalontai járását csatolták át Békéshez. A területrendezés évében, 1950-ben két további változás történt: a battonyai járást megszüntették, községeit a mezőkovácsházi járáshoz osztották be, a cséffa-nagyszalontai járás elnevezését sarkadi járásra változtatták. 1966-ban a gyomai és a sarkadi járás szűnt meg, községeik a szeghalmi és szarvasi, valamint a gyulai és szeghalmi járásokhoz kerültek át. A Békés Megyei Levéltár őrzi a történelmi Békés vármegye levéltárát, továbbá Bihar és Csanád megye egyes hatóságai és tisztségviselői 19-20. századi iratanyagát.1 2 AII. József uralkodása idején egyesített Bé- kés-Csanád-Csongrád vármegyék közigazgatási iratai közül a Békés és Csongrád megyét érintők a Békés Megyei Levéltárban, a Csanádiak a Csongrád Megyei Levéltárban kutathatók.3 A Békés Megyei Levéltárba kerültek a trianoni békeszerződés értelmében kettészakított Arad vármegye magyarországi töredék területén fennálló, 1920—1923-ig működő törvényhatóság egyes közigazgatási közegeinek (törvényhatósági bizottság és annak központi választmánya, közigazgatási bizottság, árvaszék, számvevőség) és tisztviselőinek (fő- és alispán) hiányos dokumentumai.4 A csonka vármegyét az 1923: XXXV. te. 11. § 6. pontja értelmében két másik megyével együtt „ CsanádArad és Torontói közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék” néven, Makó székhellyel, hat járásra tagoltan ideiglenesen egyesítették. 1950-ben a megyei levéltár önálló intézményként a centralizált magyar levéltári szervezet tagja lett. Megnevezése 1950-1952 között Békés megyei Közlevéltár, 1952-től 1968-ig Gyulai Állami Levéltár volt, 1968-tól Békés megyei Levéltár néven megyei tanácsi - 1990-től önkormányzati - intézményként működött tovább. 2012. október 1-jétől a Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményévé vált. A dinamikus ütemben gyarapodó levéltárban - 1950-ben 600, 1984-ben 4300 iratfolyómétert őriztek - az 1970-es évekre egyre nagyobb raktári férőhelyhiány mutatkozott. A zsúfoltságon enyhített a Békési Fióklevéltár 1977. évi megnyitása, majd a gyulai központnak a volt megyeházából a mai, Petőfi téri épületbe, az egykori pénzügyigazgatósági palotába való átköltözése. Az MNL Békés Megyei Levéltára 2015 végén 8955 iratfolyómétemyi iratot őrzött és kezelt. A gyűjtemény legértékesebb darabjai közé tartozik a vármegyei nemesi közgyűlési jegyzőkönyvek 1715- től kezdődő sorozata. Hasonlóképpen jelentős forrásértékkel rendelkeznek egyes, a feudális korszakból fennmaradt gazdag települési elöljárósági iratanyagok, mint például Gyula, Füzesgyarmat, Mezőberény 1848 előtti irattermése. Jelentős kutatói érdeklődésnek örvendenek az anyakönyvek. A különböző felekezetek anyakönyveinek 1828 és 1895 között keletkezett másodpéldányain kívül az állami anyakönyvekről 1895 és 1980 között készült másodpéldányok részei a gyűjteménynek. A nagy múltú nemesi családok közül az Almásy, Bolza, Tisza família irathagyatéka emelkedik ki, a polgárcsaládok sorából a Szarvasról elszár1 A levéltár ismertetője: Erdész Ádám: A Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára. 2014. (A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai. Magyarország levéltárai). 2 Áttekintő képet nyújt a IV. fondfőcsoport fondjairól: Békés vármegye levéltára, 1715-1950. Ismertető leltár. Összeáll.: Kereskényiné Cseh Edit. Gyula, 2008. (Segédletek a Békés Megyei Levéltárból; 2.) 3 Csanád megye levéltára, 1710-1950. Szerk.: Blazovich László. Szeged, 1984. 22-24.; Békés vármegye levéltára, 1715-1950. Ismertető leltár. Összeáll.: Kereskényiné Cseh Edit. Gyula, 2008. 16-17. (Segédletek a Békés Megyei Levéltárból; 2.) 4 A fondok felépítését, tagolódását részletezi: Békés vármegye levéltára, 1715-1950. Ismertető leltár. Összeáll.: Kereskényiné Cseh Edit. Gyula, 2008. 125-129. (Segédletek a Békés Megyei Levéltárból; 2.) 33
