Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Békés Megyei Levéltára
mázott és Gyulán megtelepedett Ladicsok után maradt sokrétű dokumentum-együttes említhető meg. Több mint nyolcvan magánszemély kisebb-nagyobb magánirat-gyűjteménye is a levéltár állományát gyarapítja. Az egyik legrégibb, a 18. század második feléből való német és latin nyelvű irathagyaték Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész után maradt fenn.5 A levéltár gyűjteményében megtalálható számos oktatási intézmény, állami, községi és felekezeti iskola (elemi, polgári, gimnázium, szakképző intézet és tanonciskola) iratanyaga. Ezek közül különösen becses ereklye a mezőberényi, majd áthelyezésétől, 1834-től a Szarvason működő evangélikus gimnáziumban keletkezett irategyüttes. A Vajda Péter által is vezetett intézmény beiratkozási és osztálynaplói, érettségi anyakönyvei elsőrangú iskola- és társadalomtörténeti források. Az MNL Békés Megyei Levéltárában őrzött vállalatok, különféle üzemek, pénzintézetek irattermése a 19. század második felétől folyamatos, a szövetkezeteké az 1950-es évektől lett nagyobb volumenű. Közülük mind nagyságát, mind forrásértékét tekintve egyedülálló gazdagságú az írók, költők, nyomdászok autográf kézirataiban bővelkedő Kner Nyomda 1883-tól fennmaradt iratanyaga. Az 1945 után keletkezett helyi irattermés teljesnek mondható: a tanácsi, a párt, az intézményi, a jogszolgáltató iratokat egyaránt megtalálja a kutató a levéltárban. Pecsétlenyomat- és bélyegzőgyűjteményünk segítségével a pecséttan körébe tartozó kutatások is folytathatók. A 18. századból fennmaradt pecsétlenyomatok alapján vizsgálhatók a megye településeinek legkorábbi címermotívumai is. Az MNL Békés Megyei Levéltára gyűjteményei sorából kiemelkedik a térképtár gazdag, kéziratos és nyomtatott mappákat, térképszelvényeket, kataszteri felvételeket felvonultató anyaga. A tervrajzgyűjteményben jó néhány megyei, városi mérnök által tervezett magán- és középület, híd, ipari létesítmény, iskola terve található. A Bodoky mémökdinasztia több tagja vagy a Govrik László, Halmos Béla után maradt irathagyaték külön említést érdemel. A levéltár gyakran forgatott állományrészei a képeslapgyűjtemény és a fotótár is. A fotótárba eredeti felvételek mellett reprodukciók, fényképmásolatok is kerültek. Fényképmásolatok segítségével kutatható a Békés megye középkori történetére vonatkozó, az MNL Országos Levéltárában őrzött 1526 előtti oklevélkincs is. Az MNL Békés Megyei Levéltára iratanyaga Gyulán és a Békési Fióklevéltárban került elhelyezésre. Az egykori megyeszékhelyen, Gyulán működő központi levéltár őrzi a történeti Békés megye iratainak legnagyobb részét. Itt nyertek elhelyezést - többek között - a megye 1950-ig működött központi közigazgatási és jogszolgáltató szerveinek iratai, a községek és városok 1950 előtti iratai. A Békési Fióklevéltár őrzi Békés és az egykori Békési járásban működött intézmények iratait, az 1950 után keletkezett tanácsi iratokat, így a megyei tanács iratanyagát is. Ugyancsak a Békési Fióklevéltárban kutathatók a korábbi pártarchívumi iratok: a Magyar Dolgozók Pártja, illetve a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei szervezeteinek dokumentumai. A jelenleg működő szervek, például az önkormányzatok maradandó értékű iratait ugyancsak a békési raktárak fogadják be. Békés vármegye levéltára6 Békés megye területe aló. század közepén török uralom alá került, a korábban keletkezett oklevelek egy részét a vidék foldesura, Brandenburgi György utasítására elmenekítették, a források többi része elpusztult. A fennmaradt középkori oklevelek később sem kerültek vissza Békés megyébe, az irattermés a vármegye újkori újjászervezésétől (1715: XCII. te.), 1715-től vált folyamatossá. A levéltár kezdetben a gyulai várban működött, 1744-ben a vármegyeház épületébe költözött. Az 1729: XXV. te. előirta, hogy a megyei bírák és tisztviselők minden év végén a náluk lévő törvénykezési és a megye közügyéit illető iratokat a vármegye levéltárába eredetiben adják át. A peres feleknek a pereket, tanúvallomásokat, szemléket a levéltárból csak hiteles másolatban lehetett kiadni. Fokozott mértékben gondoskodtak a régi akták megőrzéséről. A Békés megyei tisztviselők legkésőbb 1749-től teljesítették 5 Implom József: A Békés Megyei Levéltár Tessedik-irataiból. A nagy úttörő halálának 150. évfordulójára. Békési Élet, 1970. 3. sz. 381-399. 6 A levéltár történetével részletesen foglalkozik: Szabó Ferenc: Békés megye levéltára, 1790-1848. Levéltári Közlemények, 1974. 559-571.; Szabó Ferenc: A Békés Megyei Levéltár 250 éves történetének fordulópontjai. Békési Élet, 1982. 3. sz. 275-286.; Merényi-Metzger Gábor: A Békés Megyei Levéltár vezetőinek archontológiája, 1797-1998. Levéltári Szemle, 1999. 1. sz. 14-21. 34
