Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkör Ifin Fondszám , Állag Rsz. 60-71. Fase. V. Általános közigazgatási és jogi ügyek (Publico- politica et acta iuridica) 1789. 72. Fase. VI. Egészségügy (Sanitaria) 1789. 73. Fase. VII. Művelődési, iskolai, alapítványi és árvaügyek (Literalia, scholastica, fundationalia et orphanalia) 1789. 74. Fase. VIII. Gazdasági ügyek (Oeconomica) 1789. Fase. X. Nemességi ügyek (Nobilitaria) 1789. Tárgyilag csoportosított 1790. évi iratok 74. Fase. I—III. 1790. 77. Fase. IV-V. 1790. 76. Fase. V-X. 1790. c.) Úrbéri ügyek 1789-1790 0,03 Az úrbéri ügyek legtöbb iratát a b.) állag XIV. fasciculusa (17. rsz.) foglalta magába, közöttük az úrbérrendezésre, a jobbágytelki állományra kiadott rendelkezéseket, jelentéseket, az úrbéri összeírások alapiratait, sőt abban őrizték meg az úrbéri kötelezettségek behajtása terén tapasztalható visszaélések okmányait is. Az úrbéri jegyzőkönyvek viszont ebben az állagban lettek elhelyezve. Úrbéri jegyzőkönyvek (Protocolla urbarialia) 1789-1790. 3. BIHAR VÁRMEGYE ALISPÁNJÁNAK IRATAI 1824-1848 0,06 Az alispán a vármegye életében vezető szerepet játszott akár a közigazgatásról, akár az igazságszolgáltatásról, akár katonai ügyekről, vagy gazdasági kérdésekről volt szó. O terjesztette elő a közgyűlési tárgyalásokra benyújtott beadványokat, és a szolgabírákkal együtt a közösség nevében ő írta alá a kormányszékekhez intézett felteijesztéseket. Sajnos az alispáni hivatal ügyintézése során keletkezett iratokról nagyon keveset tudunk. Ma már csak az alispáni hivatal egyik ügyintézői funkciójának dokumentumát, a marhalevelek/járlatlevelek irattípust őrzi a levéltár. Az állatforgalom ellenőrzésére - főleg a 18. században gyakorivá váló jószágtolvajlások megakadályozása céljából - a vármegyei hatóságok országszerte nagy gondot fordítottak, így volt ez Bihar vármegyében is, ahol a szarvasmarha tenyésztésnek nagy jelentősége volt. 1794-től minden község saját „bélyegvasat” kapott, és minden állatról passzust (marhalevelet) kellett kiállítani. A marhaleveleket az alispán engedélye alapján a levéltáros adta ki a községek részére, melyeket a községek töltöttek ki és összesítő jelentéseket terjesztettek a főszolgabíró útján az alispán elé, aki az összesítéseket egybefogva tartatta nyilván „marhapasszusok jegyzőkönyvei” címén az ellenőrző könyveket. Az állatforgalom tényleges helyzetének és jellemzőinek több más adata a közgyűlési jegyzőkönyvekben található meg, emiatt a járlatlevél 160
