Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)

MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára

Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkör Fond- szám , Állag Rsz. Ifin nyilvántartás lényegében csak kuriózum értékű, de az állatforgalom ta­nulmányozására jól használható. 1. Marhalevél kiosztási jegyzék (Passuale protocollum) 1824/1832, 1838/1848. 4. BIHAR VÁRMEGYE ADÓSZEDŐJÉNEK IRATAI 1552-1848 6,62 (-1862) Az adó megállapítása, kivetése és behajtása a feudalizmus idején döntő fontosságú közigazgatási tevékenység volt. A vármegyékre megállapi- tott adó összegét a 17. századtól kezdve a vármegye osztotta eljáráson­ként a községek között. A kivetést követő adóbehajtás menete sajnos az iratok hiányában Biharban nem rajzolható meg, de a többi megyéhez hasonlóan a perceptor végezte, akinek tisztsége a vármegyén belül a 16. század végén kezdett önállósulni, amikor az adóigazgatás döntő ágaza­taként mind a behajtás, mind az elszámolás a kezébe került, s az általa irányított hivatalt is önálló egységként kezdték megkülönböztetni. 1720-tól mindenfajta pénzgazdálkodás megjelölésére a „percep- toratus” elnevezés vált szokásossá, s a korábban esetenként kiküldött személy rendszeresen működő tisztviselővé vált. 1731-től kezdődően a házipénztár és a hadiadópénztár elválasztásával mindinkább az állami adóra korlátozódott hatásköre. Az adószedő működése alatt keletkezett iratok több típusba tartoz­nak. A fondképző anyagának irattári rendszere éppen ezért nem egy­séges, az iratok a források természete és részben a szervezet felépítése szerint több állagra tagolódnak. Minden állagban érvényes azonban az irattípusokon belüli kronológia elve. A történeti kutatás szempontjából a különböző fajtájú összeírásoknak van legnagyobb jelentősége, amelyek nem csupán számszerű adatokat, de a helyzetet ismertető, feltáró rész­leteket is tartalmaznak. Önálló összeírásokat készítettek a birtokos és a jobbágytelken élő nemesekről, a zsidókról, a városban lakó személyek­ről, ha azoknak adatait egyáltalán megállapíthatták. A fond iratait Bihar Vármegye Levéltára kezelte, többször költöztet­te, és emiatt az iratok egy része elpusztult. A levéltár 1950-ben vette át a megyétől a hiányosan megmentett iratokat, majd 1952-ben és 1964-ben rendezte. A fond állagai ma már középszinten rendezett állapotban vannak, s rész­ben a korabeli segédletek és levéltári nyilvántartások alapján, illetve a segédlettel nem rendelkező egységek lapról-lapra történő átnézéssel kutathatók. a.) Vegyes összeírások 1552-1848 0,41 (-1862) A vegyes összeírások irattári rendszere részben időrendi, részben pedig tárgyi. Többek között itt találhatók a türelmi adó miatt a vármegyei és a járásonként elkészített különböző zsidóösszeírások is. 1. Adóösszeírás (Conscriptio dicalis) 1552. Másolat. 161

Next

/
Thumbnails
Contents