Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
Fond- szám , Állag 1. II. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FELSŐBB SZERVEI Rsz. Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkör Ifm A NAGYVÁRADI KAMARAI IGAZGATÓSÁG (ADMI- 1785-1786 0,10 NISTRATIO MAGNO-VARADIENSIS) JEGYZŐKÖNYVEI II. József rendelete a kerületek megszervezésére 1785. március 18-án született meg, s ezt az intézkedést hamarosan követte a kerületi főispánok kinevezése. Az ország tíz kerületéből a nagyváradi Arad, Bihar, Békés, Csanád, Csongrád és Szabolcs megyéket, valamint a Hajdú- kerületet foglalta magába, amelynek élére gróf Teleky Sámuelt, Bihar vármegye korábbi főispánját nevezték ki. Titkára Luby Károly lett. A Nagyváradi Kamarai Igazgatóság 1785-től 1793-ig működött. Hatásköre kiterjedt a kamarai, az alapítványi, az üresedésben lévő egyházi birtokok igazgatására, a városok vagyoni gazdálkodásának ellenőrzésére. Közvetlenül a Helytartótanácsnak voltak alárendelve, miután 1785-ben II. József a Magyar Kamarát és általában a pénzügyigazgatás feladatkörének felsőfokú irányítását is a Helytartótanács alá rendelte. Nagyváradon kerületi főpénztár felállításáról is intézkedett, és maga Debrecen is ott számolta el a hadiadót. A levéltárban a nagyváradi igazgatóságnak egyetlen kötetben jegyzett tárgyalási anyaga maradt meg. Jegyzőkönyvei a kerületi hatóság működését tükrözik, s a kerületre vonatkozó gazdászati és politikai-rendészeti ügyekben hozott határozatokat tartalmazzák. A jegyzőkönyvekben előforduló községneveket a kötet végén található mutató tartalmazza. A szerv történetére, funkciójára részletesen 1.: Komoróczy György: A katonai közigazgatás szervezete a debreceni kerületben 1723 és 1849 között. Hadtörténelmi Közlemények 6. évf. (1959) 2. sz. 130-166. 1. A Nagyváradi Kerület Kamarai Igazgatóságának jegyzőkönyve (Protocollum Administrationis Districtus Magno- Varadiensis). 1785-1786. A TARTOMÁNYI KERÜLETI BIZTOSSÁG, DEBRECEN 1741-1849 1,92 (COMMISSARIATUS DISTRICTUS DEBRECENIENSIS) IRATAI A tartományi biztosság szervezetét az 1722/23. évi országgyűlésen hozott C. te. alapján hozták létre a katonaság ellátása céljából. Kezdetben hat (budai, debreceni, eszéki, kassai, pozsonyi és soproni), később még eggyel, a besztercebányaival, hét kerületre osztották fel Magyarország területét, székhelyei pedig azonosak voltak a korábban is működő hadbiztosságok székhelyeivel. (Kivéve a debreceni kerületet, melynek központja Nagyvárad volt). A Debreceni Kerületi Biztosság területi illetékessége többször változott, a székhely viszont mindig Nagyvárad maradt, miután az volt a hadbiztosi kerület központja. A kerület széleskörű hatáskört gyakorolt: gazdászati és elsősorban katonai közigazgatási ügyekben elöljárói jogköröket élvezett a hadiadó behajtására, elszámolására vonatkozóan. A 147
