Guseth, Klara - Buciuman, Ana-Maria - Varga Zsolt (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 11. Máramaros megye (Budapest - Bukarest, 2015)
Bevezetés - 3. A főbb iratképző szervek és levéltáraik
Sabău loan, Schreck László) áldásos munkái, akik az iratok gyarapodása és rendezése révén a vármegye levéltárán örökös nyomokat hagytak.27 Ami az iratok selejtezését illeti: érdemes megemlíteni, hogy az első világháború végéig a pénzügyi, közigazgatási és jogi iratokban kétszer selejteztek, 1820-ban és 1886-ban (utóbbi esetben a tényleges kiselejtezés 1906-1910 között történt). Sajnálatos módon a kiselejtezett iratok jegyzéke nem maradt fenn, de az ismert, hogy a vármegye közgyűlésének határozata értelmében 1711-ig keletkezett iratokat, függetlenül azok állapotától, nem lehetett selejtezni.28 Az első világháborút követő időszakban, Bárlea loan levéltámok 14 éves tevékenysége eredményeként úgy tűnik, a vármegye levéltári fondja nagyrészt rendezve lett, viszont amikor 1945-ben, a Bukaresti Állami Levéltár megbízottjaként visszatért Szigetre, egy jegyzőkönyvben megemlíti a második világháború iratokat is érintő negatív hatásait.29 1962-ben viszont a Máramarosi Levéltár létrehozása után, az Állami Levéltárak Szigeti Fióklevéltárának munkatársai mintegy 400 kilogramnyi „teljesen széttúrt... rothadt anyagot”, közigazgatási iratot, brosúrát, könyvet selejteztek ki selejtezési jegyzék nélkül és az iratok évköréről sem maradt feljegyzés.30 Ma Máramaros Megye Kormánybiztosi Hivatalának iratanyaga 620 ifm., 140631—1950 közötti, latin, magyar, német és román nyelven írt irat, ebből az 1919-ig keletkezett iratok mennyisége, gyakorlatilag Máramaros Vármegye Levéltára, mintegy 480 ifm. Ezek még módosulandó adatok, tekintve azt, hogy léteznek feldolgozatlan fondtöredékek (több, mint 30 ifm., eredetiben vagy másolatban fennmaradt irat, valószínűleg 1329-től). Ezek között találhatók a máramarosi öt koronaváros iratai is, melyek a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár 61. számú fondját, a Kárpátaljai öt királyi város levéltárá-1 (1453—1910) egészítik ki. A fondjegyzékben Máramaros Vármegye iratai állagok vagy sorozatok szintjén kerültek bemutatásra, melyek vagy az iratképzés során alakultak ki (lásd Acta politica, Acta judicialia, Pénzügyi iratok, Közigazgatási Bizottság iratai), vagy a levéltámokok által mesterségesen kialakított állagok, pl. a Máramarosi Nemesi Családok vagy a Rákóczyana. A nemesi közgyűlések jegyzőkönyvei, vagy a vármegye közigazgatási iratai, az összeírások, a népszámlálások és más, a kötetben bővebben taglalt iratok főleg Máramaros gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életének számos fontos aspektusát tükrözik több, mint öt évszázadon keresztül. Kutatásuk, legyen szó akár újszerű, eddig nem ismert vagy már kutatott és különböző tanulmányokban, cikkekben, szakdolgozatokban feldolgozott és tárgyalt iratokról, annál inkább is, rendkívül fontos mert bár „a történelmi Máramaros története iránti érdeklődés nem hiányzik, az nem egy egységes koncepción alapszik, egy komoly történeti monográfia számára - a levéltári anyag kizárólagos használata révén, túllépve az ellentmondásos történet- íráson - a történelmi korszakokat nem sikerült összekötni és egy világos irányt körvonalazni ”32 A történelmi Máramarosra vonatkozó, Máramaros Vármegye Levéltára nyújtotta információkat Mára- marossziget Város Levéltára 147233-től fennmaradt iratanyaga egészíti ki. Máramarossziget, az öt koronaváros egyike (1352-től), Máramaros vármegye, majd a tartományok megszervezéséig Máramaros megye politikai és közigazgatási központja. Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően, régi kereskedelmi utak kereszteződésénél, és nem utolsósorban a közvetlen közelében fellelhető gazdag sótelepeknek köszönhetően fejlődött ki. A levéltár a városi tanács (a magisztrátus) közigazgatási, közrendészeti, gazdasági, katonai, jogi stb. hatásköreinek gyakorlása folytán képzett iratok összessége. Különleges helye van a fondon belül a neme27 A jegyzők, aljegyzők, segédmunkások, levéltámokok és azok segédeinek jegyzékét, valamint a vármegye levéltárának feldolgozásában játszott szerepüket 1949-ig 1.: Balogh Béla: Arhiva Comitatului Maramureş până în anul 1849, Revista Arhivelor Cluj, 1998, 4, 1-2. sz., 63-73.; 1918-ig: Balogh Béla: Máramaros megye levéltárügyének alakulása 1918-ig. In: Emlékkönyv Kiss András születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 2003,22-24. 28 Balogh Béla: Máramaros megye levéltárügyének alakulása 1918-ig. In: Emlékkönyv Kiss András születésének nyolcvanadik évfordulójára, Kolozsvár, 2003, 25-26. 29 Vasile Căpâlnean, i.m., 19. 30 Máramaros Megyei Levéltár, Saját fond. 45. sz. fonddosszié, 737/1962 irat. 31 Kiváltságlevelek, 1/1406. sz. jelzet. 32 Ardelean Livia: Istoria economică şi socială a Maramureşului între 1600—1700. Nagybánya, 2012. 10.; a Máramaros vármegye történelme kutatására vonatkozó adatokat 1. 10-17. 33 A Nemesi Közösség iratai, 3/1472. jelzet. 14
