Bicsok Zoltán (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 9. Hargita megye (Budapest - Bukarest, 2014)
Bevezetés - 3. A fontosabb iratképző szervek és levéltáraik
beli segédletekkel és darabjegyzékekkel lehetséges. 1854-ben a katonai igazgatást polgári váltotta fel, mely korszak 1861 -ig, a székek visszaállításáig tartott. A kor járási hivatalainak szintén nagyobbrészt német nyelvű iratai levéltárunk esetében nem lettek különválasztva a kerületi/alkerületi iratoktól, tehát a fent említett fondokban keresendők és a korabeli segédletekkel (beadványi jegyzőkönyvekkel, azaz iktatókönyvekkel) kutathatók. 3.1.3. Csík és Udvarhely vármegyék levéltárai A két vármegye nagyvonalakban a korábbi Csík-, Gyergyó- és Kászonszék illetve Udvarhelyszék területén jött létre az 1876. évi XXXIII, törvény értelmében. Mindkét fond nagy terjedelmű (összesen mintegy 750 fm.), az 1919 előtti iratok is jelentékenyek: 158 fm. illetve 227 fm. Szerkezetük is hasonló: az 1919 előtti rész jobbára a korabeli segédletekkel (beadványi jegyzőkönyvekkel, azaz iktatókönyvekkel, és mutatókkal) kutatható. Sajnos nagyon hiányosan maradtak meg az alispáni iratok. Emellett érdeklődésre tarthatnak számot a közigazgatási bizottság, a törvényhatósági bizottság és a központi választmány iratai is. A kötetek közül a törvényhatósági bizottság közgyűlési jegyzőkönyvei érdemlik a legtöbb figyelmet. Csík vármegye levéltámoka, Miklós Sándor egyik 1903-ban kelt jelentésében így ír Becze Antal alispánnak: „A mostani levéltári helyiségek már évekkel ezelőtt annyira megszűkültek, hogy már elődeim alatt kellett volna azokat bővíteni. (...) A levéltári helyiségek szükségét főleg az okozza, hogy az iratok folytonos szaporodása mellett soha sem gyakorolták a selejtezést, de még most sem teszik, pedig az ügyviteli utasítás egyenesen kötelességévé teszi az előadóknak a selejtezési lapok készítését. ”42 Miklós Sándor még 1911-ben is mint tervbe vett munkálatról ír a levéltári selejtezésről, melyhez a törvényhatósági bizottság fog majd szabályzatot elfogadni.43 A Csík vármegye levéltárában fellelhető iratok nem igazolják, hogy az 1919 előtti időszakban átfogó iratselejtezésekre került volna sor. Udvarhely vármegyében is hasonló volt a helyzet. Tekintettel a levéltári helyiségek szűk voltára, 1907- ben a törvényhatósági bizottság elhatározta a vármegyei levéltár selejtezését, s az alispán elnöklete mellett selejtezési bizottságot állított fel, amely feladatul kapta a selejtezési terv előterjesztését a törvényhatósági bizottságnak.44 1909-ben a vármegyei árvaszék levéltárának selejtezését is tervbe vette a törvényhatósági bizottság, ugyanakkor mindkét munkálatra vonatkozóan költségvetés beterjesztését kérte a selejtezési bizottságtól.45 Mivel a Belügyminisztérium a felterjesztett megyei költségvetésben a selejtezésekre kért pénzösszeget nem hagyta jóvá, mindkét munkálat elnapolódott, és vélhetően 1919 előtt ezekre már nem is került sor. A Csík (várjmegyei levéltár hiányosságaira adhat magyarázatot egy 1946. május 23-án, Szombathelyen felvett jegyzőkönyv.46 Eszerint Észak-Erdély 1944. őszi kiürítésekor 70 láda Csík vármegyei irat érkezett a Vas Megyei Levéltárba. Ennek egy részét később az épületben elszállásolt szovjet katonák eltüzelték, 18 ládányi irat ugyan légoltalmi megvédésre a bakófai Erdődy-kastélyba került, de utóbb az is szintén elpusztult. A megmaradt iratok, leszámítva az egyezmény értelmében „visszatartandó” (bizalmas közigazgatási és katonai) iratokat, 1950-ben, a két ország közötti iratcsere-egyezmény keretében kerültek vissza.47 A vármegy ék járásokra oszlottak, a főszolgabírói hivatalokiratai (Csíkszeredái, szépvízi, csíkszentmártoni, gyergyószentmiklósi és gyergyótölgyesi, illetve etédi, oklándi és székelyudvarhelyi), amelyek főleg a községekkel fenntartott hivatali levelezést tartalmazzák, külön fondokat képeznek. 42 ROLHMH, Csík vármegye levéltára - Alispáni iratok (4. sz. leltár), 4752-1903. sz. iratcsomó, 1-2. lap. 43 ROLHMH, Csík vármegye levéltára - Alispáni iratok (4. sz. leltár), 129-1911. sz. iratcsomó, 7. lap. 44 ROLHMH, Udvarhely vármegye levéltára-Törvényhatósági közgyűlési jegyzőkönyvek (166. sz. leltár), 32. (1907) sz. kötet, 209. lap (450. sz. határozat). 45 ROLHMH, Udvarhely vármegye levéltára - Törvényhatósági közgyűlési jegyzőkönyvek (166. sz. leltár), 34. (1909) sz. kötet, 76-77. lap (45. számú határozat). 46 RNLHMH, a fond (Csík vármegye levéltára) nyilvántartó iratcsomója. 47 A Vas Megyei Levéltár vezetőjének 1950. április 11-i jelentése ugyanazon megye alispánjához. - RNLHMH, a fond (Csík vármegye levéltára) nyilvántartó iratcsomója. 15
