Bicsok Zoltán (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 9. Hargita megye (Budapest - Bukarest, 2014)

Bevezetés - 3. A fontosabb iratképző szervek és levéltáraik

3.1.4. A városi és községi levéltárak

A levéltárban őrzött nyolc városi levéltárból öt tartalmaz 1918 előtti iratokat is: Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Székelykeresztúr és Maroshévíz. Ezek azonban egy kivételtől eltekintve, csupán töredékek. Ami a községeket illeti, a 120 fondból 40 tartalmaz 1919 előtti iratokat is, ezek közül Csíkszentgyörgy, Csíkszentimre, Csíkszentmiklós, Csíktaploca és Szárhegy levéltára 18. század második feléből vagy a 19. század elejéről származó iratokat is tartalmaz, a többi község iratanyaga jellemzően a 19-20. század fordulójáról való.

A községi és városi levéltárak sorában viszonylag nagy terjedelműnek mondható Gyergyószentmiklós város levéltára, még annak ellenére is, hogy az iratanyag egy része48 a kolozsvári levéltárban található. Az 1693-1879 közötti időszak fontosabb iratai, oklevelei darabonként vannak leltározva, az 1815 utáni aktákból pedig tematikusán és kronologikusan rendezett iratcsomók készültek. A fond 1919 előtti része mintegy 6 fm.-t tesz ki, számos jogbiztosító, jogszolgáltatási, gazdasági, intézmény- és művelődéstörténeti vonatkozású irattal.

A községi és városi levéltárak hiányosságának gyakori oka a háborús pusztítás, illetve a közigazgatási hiatus idején bekövetkező iratvesztések. 1944 őszén a visszavonuló magyar csapatok számos község iratanyagát elszállították, mely iratok csak 1947-ben kerültek visszaadásra.49 Úgy tűnik, a nagyobb pusztulás mégis azokat az iratokat érte, amelyek - a legtöbb esetben felügyelet nélkül - a községek irattáraiban maradtak. Aditrói elöljáróság 1946. május 22-én kelt jelentése szerint: „Eszak-Erdély kiürítése alkalmával elszállított iratok Érendréd községben lettek elhelyezve, míg a többi része idehaza maradt és az átmeneti időben elégették, és a még onnan visszamaradt részt mezei utak feltöltésére használták fel. Jelenleg községünknek 1945. év előtti irattára nincsen. ”50 A gyergyószentmiklósi járási hivatal jelentése is jól érzékelteti az akkor uralkodó állapotokat: „ (...) az utcai harcok során, 1944. szeptember 7-én a gyergyószentmiklósi járási hivatal teljes irattárát ismeretlen egyének megsemmisítették, kifosztották és berendezését ellopták. ”51 Hasonló volt a helyzet Csíkrákoson is: ,,Az irattár szinte teljesen elpusztult, részben elégett, részben az utcán volt szétszórva, részben halomban a községháza épületében; a számviteli iratok és az anyakönyvi hivatal regiszterei hiánytalanul megmaradtak. ”52

A veszteségek másik oka az 1948-1953 közötti helyi „elit” osztályharcos hozzáállása, amely sok esetben gondolkodás nélkül szerzett érvényt a „múltat végképp eltörölni” jelszónak. A községi néptanácsok élére került „egészséges származású” elnökök irányítása alatt a régi iratokat nem egy helyen elégették. Legtöbbször csak az anyakönyvek, és jó esetben a képviselőtestületi jegyzőkönyvek, kataszteri földkönyvek és birtokívek maradtak meg.

3.2. A jogszolgáltató intézmények levéltárai

Mivel a levéltár személyzete szinte mindig a szükséges létszám alatt volt, az igazságszolgáltatási szervek iratanyaga nagyobbrészt feldolgozatlan maradt,53 így azok - kevés kivételtől eltekintve - jelen pillanatban nem kutathatók és a Fondjegyzékben sem szerepelnek.

48 A Kolozsváron őrzött levéltár-töredék mintegy 20 fm. terjedelmű, évköre: 1850-1895. -Liviu Boar: I. m. 59.

49 RNLHMH, Csík vármegye iratai - Prefektúra (4. sz. leltár), 244. sz. iktatókönyv (1947), 2026, 4258. sz. bejegyzések. (Az iratok hiányoznak.)

50 RNLHMH, Csík vármegye iratai - Ideiglenes Bizottság (158. sz. leltár), 34. sz. iratcsomó, 30. lap. Ezúton is köszönöm Valentin Istrate kollégámnak, hogy felhívta figyelmemet ezen iratcsomóra.

51 RNLHMH, Csík vármegye iratai - Ideiglenes Bizottság (158. sz. leltár), 34. sz. iratcsomó, 74. lap. (A szerző fordítása.)

52 RNLHMH, Csík vármegye iratai - Ideiglenes Bizottság (158. sz. leltár), 34. sz. iratcsomó, 54. lap. (A szerző fordítása.)

53 A rendezetlen, ezért nem kutatható jogszolgáltatási fondok közül a legjelentősebbek a székelykeresztúri Magyar Királyi Törvényszék, a székelyudvarhelyi Magyar Királyi Bíróság, az oklándi Magyar Királyi Járásbíróság, az Udvarhely vármegyei Magyar Királyi Törvényszék, a Csík vármegyei Magyar Királyi Törvényszék, a csíkszentmártoni Császári-Királyi Járásbíróság és a Csíkszeredái Magyar Királyi Bíróság levéltárai.

16