A Miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár plakátjai, 1968

Kazincbarcika, 1968 • Rendelet - Közterületek használata (578 mm x 844 mm)

Kazincbarcika Város Tanácsának 711968. s ' mi

a közterületek használatáról

Kazincbarcika Város Tanácsa az 1954. évi X. tv. 8. §-ábau biztosított jogkörében - figyelemmel az 1956. évi 1. sz. NET. határozatban foglaltakra - a közterületek használatának szabályozására az alábbi rendeletet hozza:

1- §•

A közterület fogalma

Ezen rendelet alkalmazása szempontjából közterületnek minősül a közforgalomnak átadott és a közforgalomnak át nem adott, de telekkönyvileg közterületként bejegyzett állami tulajdont képező területek. Ilyenek : utak, utcák, terek, gyalogjárók, parkok és parkosított területek, a kiépített folyópartok, gyermekjátszóterek, épületekkel és épületrészekkel, valamint az iparvágánnyal elfoglalt területek, stb.

2. §•

1) Közterület a város bel- és külterületén épülettel, épületrésszel, hirdetőberendezéssel, vagy egyéb tárggyal elfoglalni, ill. a rendeltetésszerűtől eltérő módon használni csak a jelen rendelet 5. §-ában meghatározott hatóság engedélyével és a használatáért ezen rendelet alapján szedhető díjak megfizetése esetén szabad.

2) Elfoglalt közterületként a létesítménynek a közterületre eső vízszintes felületét kell számításba venni függetlenül attól, hogy a létesítmény milyen magasan kezdődik a közterület felett, ill. függőleges irányban mekkora a kiterjedése.

3) A közterület használati díj alapját az elfoglalt terület m2-ben kifejezett mértéke képezi. Minden megkezdett m2-t egész m2-nek kell tekinteni.

3. §.

Közterület használat általában a követketkező célokra engedélyezhető:

a) utcai árúsítás és a közterületen folytatott egyéb tevékenység (utcai mérleg, cipőtisztító, járműőrző- hely, mutatvány, stb.)

b) járdafoglalás (üzletek, vendéglátóipari egységek eiő- kertjei, építési anyagtárolás, állványozás)

c) a 4 § hatálya alá nem tartozó hirdetőberedezések

d) útlezárás (építkezés üzembővítés, anyagtárolás, stb.)

e) forgalomnak át nem adott közterület (meg nem nyitott utcák) mezőgazdasági vagy egyéb használata

f) állandó jellegű üzemi létesítmények (iparvágány, tárolóakna, medence, drótkötélpálya, járműmegőr- zőtelep, stb.)

g) állandó jellegű egyéb (nem üzemi) létesítmények (lépcsőfeljáró, áteresz, stb.)

h) mozgó benzinkút, újság, dohány, cukorka, gyümölcs virág, stb. árúsítására szolgáló pavilon, stb.

i) közúti közlekedési vállalatok létesítményeinek (indítófülke, pénztárépület, stb.) elhelyezése és a pályafenntartáshoz, vagy a forgalom biztosításához szükséges anyagok, eszközök tárolása

j) könyvoapi, vagy más hasonló alkalmi árúsítások

k) kiállítások és árumintavásárok

l) személyi használatú sorgarázs építésére, legalább három

m) a garázsépítésre biztosított közterület használatára külön

bérleti szerződést kell kötni, a szerződés megkötésére a VT. az építési és közlekedési osztályt hatalmazza fel. A bérleti szerződés megkötésénél ezen tanácsi rendelet mellékletét képező szerződés-mintát kell alapul venni.

Közterület használati engedély megszerzése nem szükséges az olyan hirdetőberendezés közterület foglalásához, mely a közterületre, vagy a közterület felett lévő légtérben 10 cm-en túl nem nyúlik be, még akkor sem, ha a hirdetőberendezést egyébként csak építési engedély alapján lehet létesíteni.

Kazincbarcika, 1968. március Jancsurák Barnabás s. k.

vb. titkár

5. §.

1) A közterület használatát a városi tanács vb. építési és közlekedési osztálya engedélyezi.

2) Népünnepélyeken árúsítók, mutatványosok és cirkusz részére tevékenységük gyakorlásához szükséges közterület használati engedélyét az 1) bek.-ben meghatározott hatóság adja ki.

3) A népünnepélyek alkalmával kiadható közterület használati engedélyek számát az l)-bek.-ben meghatározott hatóság a vb. kereskedelmi szakigazgatási szervének véleménye alapján adja ki.

4) Ha valaki a közterület rendeltetésszerű használatától eltérő használatra azért kér engegélyt, mert ott olyan épületet (létesítményt) szándékozik építeni, amelyhez építési engedély is szükséges, úgy a közterület használat engedélyezése iránti kérelmet az építési engedélv kérelemmel egyidejűleg kell a városi tauács vb. építési és közlekedésiosztályánál előterjeszteni, amely a közterület használati engedélyt az építési engedéllyel együtt adja ki.

6. §.

1) A közterület használat engedélyezése iránt előterjesztett kérelem elbírálásánál az általános szempontok mellett a városrendezési tervének előírásait az élet és vagyon, továbbá a közlekedés biztonságának szempontjait is figyelembe kell venni, (iparengedély- rendőrségi működési engedély, tűzrendészed szempontok, élelmi- szer-árúsísásnál orvosi vizsgádat, stb.) Amennyiben a közterületnek a rendeltetésszerűtől eltérő használata ezeket a szempontokat veszélyeztetné, engedély nem adható.

2) A forgalombiztonsági szempontok érvényesítése érdekében szükség esetén az engedély kiadása előtt a BM. megyei Rendőr- kapitányságának és a KPM Igazgatóságának véleményét is be kell szerezni.

3) A 3. §. a) pontjában írt célra —a mutatványosok kivételével— közterülethasználali engedély elsősorban olyan hadigondozottaknak, vagy a munka olyan rokkantjainak adható ki, akik munkaképtelenek és teljes megélhetést biztosító egyél) jövedelmük nincs.

4) A közterület használattal kapcsolatban előterjesztett kérelmeket a beérkezésüktől számítolt lő napon belül el kell bírálni. A. már kiadott engedélyek záradékolással meg nem hosszabbíthatok, szüneteltetésük nem engedélyezhető.

5) A közterület használati engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét,

b) lakcímét, (város, község, utca. hsz.)

c) a teriilet-használát célját,

d) a terület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,

e) a terület-használat időtartamát,

f) a használatért fizetendő díjat,

g) fizetés módját,

h) az eljárásban résztvevő hatóságok kikötéseit,

i) azt, hogy az engedély megszüntetése, vagy megvonása miatt kártérítési igény nem támaszható,

j) az utcai árusítás céljára szolgáló engedélyben, meg kell jelölni, hogy az árúsítás ideiglenes, vagy végleges létesítményből kézből vagy járműről, ill. meghatározott helyen, vagy behatárolt körzetben történt-e.

7. §.

1) A közterület használati engedély meghatározott időtartamra, vagy visszavonásig adható.

2) A közterületet elfoglaló hirdetőbérendezéseknél a közterület használati engedély általában 3 évre, nagyobb költségbefektetéssel létesült hirdetőberendezésnél 5 évre adható meg. Az engedély megújításáért a határozatban engedélyezett idő letelte előtt legalább 3 hónappal kell folyamodni.

3) Egy idényre adott engedély 6 hónapnál több nem lehet és az meg sem hosszabbítható, meg sem rövidíthető.

4) A meghatározott időre szóló közterület használati engedély újabb kérelemre ismét engedélyezhető.

5) A meghatározott időtartamra szóló közterület hasznédati engedélyeket csak egész évre egész hónapra, vagy napra lehet kiadni.

6) Ha az engedéllyel elfoglcdt területre az engedélyes — építési engedély alapján — épületei, épületrészt épít, a közterület használati engedély arra az időre szól, amíg az építmény fennáll.

8. §.

1) Megvonható a közterület-használati engedély, ha az elfoglalt területre utca, térrendezés, vagy egyéb közcél megvalósítása érdekében szükség van.

2) Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes nem saját személyében, vagy nem az engedélyében meghatározott módon és célra használja a területet, vagy a hatóságnak a közterület használatra vonatkozó rendelkezéseit kikötéseit nem, vagy nem kellő időben teljesíti.

3) A közterület használati engedély megvonása miatt az engedélyes kártérítést nem követelhet. Az engedély megszüntetése esetén az engedélyes köteles a közterületet minden kártérítési igény nélkül eredeti állapotába visszaállítani. Ezen rendelkezés nem teljesítése esetén a hatóság az engedélyes költségére helyreállítathatja az eredeti állapotot.

4) Ha az engedélyes a közterületet az engedély érvényességének lejárta előtt nem kívánja használni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező szervnek írásban bejelenteni.

22.

Csikós Istvánné s. k.

vb. elnök

9. §.

1) A közterület használatáért havonta m2-ként az alábbi díjakat kell fizetni:

a) belső díjövezetben (főbb útvonalak) 4 Ft

b) II. díjövezetben (mellékutak) 2 Ft

c) személyi használatban álló garázsépítés céljára 1 Ft

a díjövezet beosztását a rendelet függeléke tartalmazza.

Minden megkezdeett hónap, egész hónapnak számit.

2) A közterület használati dij fizetésére köziilet és magánszemély egyaránt köteles. A mentesség az 5) bek.-ben, díjmérséklést pedig a 6) bek.-ben felsoroltak élvezik.

3) A közterület használati díját az engedélyes a közterület tényleges igénybevételétől ill. a közterületi létesítmény üzemeltetésétől kezdődően köteles a teljes időtartamra megfizetni, kivéve az engedély visszaadásának, vagy hatósági megvonásának esetén. (8. §. 3-4. bekezdése)

4) Ha valaki a közterületet engedély nélkül, vagy engedély birtokában ugyan, de nem az engedélyben foglalt feltételek betartása mellett veszi igénybe, a szabálysértési következményektől függetlenül az 1 havi használati díj tízszeresének megfelelő díj egy alkalommal történő megfizetésére kötelezhető.

5) Mentesek a közterület használati díj megfizetésének kötelezettsége alól:

a) a fegyveres testületeknek, a tűzoltóságnak, mentőknek, postának, közműveknek, árvízvédelmi szolgálatnak, valamint a közterületek tisztántartását ellátó vállalatoknak ide vonatkozó külön rendelkezésekkel mentesített létesítményei.

b) az állami hirdető vállalatnak kizárólag hirdetési célt szolgáló közérdekű létesítményei

c) a közúti közlekedési vállalatok közérdekű létesítményei

d) kislakás építés esetén az építési engedéllyel rendelkező természetes személy, az építési engedély kiadásától számított 3 hónapon át

e) a posta, táviró, távbeszélő, rádió, televízió berendezései, vezetékei, kábelei, nyilvános távbeszélő állomásai, levél- szekrényei és automata árusitószekrényei.

6) A munkásmozgalom mártírjainak özvegyei, líjabb férjhez- menetelükig, árvái és hadiárvák nagy kor úságu k eléréséig a használati dijak fizetése alól mentesek.

10. §.

Az engedélyes a közterület használati díjat éves használat esetén két részletben, január és július hónap végéig, hónapos használat esetén a tárgyhó 5. napjáig, idényhasználat esetén az idény egész tartalmára előzetesen, napos használat esetén ugyancsak előre köteles a városi tanács vb. csekkszámlájára befizetni.

n. §.

A közterület használati díjakat be nem fizetés esetén a köztartozások behajtására megállapított szabályok szerint kell behajtani.

12. §.

Az iparigazolvánnyal, vagy egyéb engedéllyel gyakorolható tevékenység céljára közterülethasználati engedély csak abban az esetben adható, ha a kérelmező a külön engedélyt is bemutaja. Kávéházak, vendéglők, cukrászdák és hasonló egyéb létesítmények közterület foglalása esetén az engedélyezett berendezési tárgyak Ízléses, tetszetős és városképi szempontból kifogástalan kivitelben készítendők.

Állványok felállítására és az építési anyag lerakására vonatkozólag anyag lerakására vonatkozólag, az építési szabályzatban foglaltak a bérautók helyfoglalás ára ezen ipar gyakorlására vonatkozó rendeletek az irányadók.

12. §.

1) A közterület használattal kapcsolatos engedélyezési, megvonási díj és járulékmegállapítási eljárás a városi tanács vb. építés- és közlekedési osztálya hatáskörébe tartozik.

2) Az 1) bek.-ben körülírt eljárás során hozott döntések ügyében II. fokon a megyei tanács vb. építési és közlekedési osztálya jár el.

3) A megállapított közterület használati díjak beszedését a városi tanács vb. pénzügyi osztálya végzi.

14. §.

Ezen rendelet a piaci, vásárcsarnoki helyhasználatra nem, vonatkozik.

15. §.

Aki ezen tanácsrendeletben foglalt előírásokat megszegi vagy kijátsza, ill. azok megszegésében, vagy kijátszásában közreműködik - közterület engedély nélkül, - az engedélyben meghatározott időn, vagy mértéken túl, - az engedélyben foglalt feltételek megszegésével használ, vagy ezen rendelet, ill. a használati engedély előírását bármely módon megszegi, szabálysértést követ el és 1 000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható.

16. §.

Ez a tanácsi rendelet a kihirdetés napján lép hatályba és kihirdetésével egyidejűleg a közterületek használatáról szóló Y|7|I959. és az ezt módosító IJI967. sz. tanács- rendelet hatályát veszti.

Fk. Jancsurák Barnabás

Borsod megyei Nyomdaipari V. Ózd y 68.4035 Fv. Halasy I