A Miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár plakátjai, 1968
Kazincbarcika, 1968 • Rendelet - Köztisztaság fenntartása (578 mm x 844 mm)
Kazincbarcika Város Tanácsának 8|1968. számú RENDELiTE a köztisztaság fenntartására 1. §• A köztisztaság fenntartása a város lakosságának elsőrendű közegészségügyi érdeke, ezért annak előmozdításában mindenki hathatósan közreműködni köteles. 2. §• I báliszemét meghatározása ás kezelése 1) A háziszemét a lakásra és tartózkosdára szolgáló épületekben és helységekben, valamint a velük összefüggő épületekben, azok rendeletszerű használata következtében keletkező hulladék, (söpredék, salak, hamu, korom, törölt, vagy hibás edény, eszköz, ablaküveg, kissebb mennyiségű fal, vakolat, festéktörmelék, az ételkészítésével keletkező hulladék.) 2) Nem háziszemét az állat-hulla, az állati trágya, az emberi ürülék, a jég, hó, sár, épülettörmelék épületbontásból, javításból származó hulladék, ipargyakorlásból származó hulladék, gazdasági és kerti hulladék, falomb és nagyobb méretű elhasznált tárgy. Falomb, sár, kisipari hulladék, háziszeméinek minősül, ha nem haladja meg a háziszemét szokásos mennyiségét. 3) Az ingatlan tisztántartásáról annak' tulajdonosa, vagy kezelője a más személy használatában lévő helyiségek tisztántartásáról pedig azok használója köteles gondoskodni. 4) Az állami tulajdonban lévő és arra hivatott vállalat a kezelésében álló épületekben a háziszemét gyűjtésére tartályt kell beállítani. A háziszemetet a lakás, vagy helyiség bérlője köteles összegyűjteni és azt reggel 6 és 8, este 17-20 óra között a lépcsőházak bejáratánál elhelyezett szemétgyűjtő edényekbe kiüríteni. A szemét-tartályokat állandóan lefedve kell tartani és abban folyadékot vagy nagyobb mennyiségű szilárd tárgyat önteni szigorúan tilos. 5) A 4) bek.-ben nem említett ingatlanokon a háziszemét összegyűjtését az ingatlan tulajdonosa, vagy használója köteles elvégezni és az épülethez tartozó telken a lakás bejáratától legalább 15 méter távolságban létesített szemétgödörbe kell üríteni. A szemétgödröt, ha megtelt 20 cm vastagon el kell földelni. Amennyiben a telek nagysága kizárja a szemétgögör létesítését, egyéb zárható edényben kell e szemetet gyűjteni és legalább 2 hetenként a városi tanács vb. által kijelölt szeméttelepre kell kiszállítani, vagy kiszállíttatni. 3. §. 1) Az ipari és bányaüzemek területének tisztántartásáról az üzem vezetője (igazgatója) köteles gondoskodni. Gongoskodni tartozik továbbá a házi és ipari szemét naponkénti összegyűléséről, a szemét tárolásához szükséges edények, tartályok létesítéséről és fenntartásáról. A szemetet a szeméttárolóból megtelés esetén, de legalább 2 hetenként kiüríteni és a végrehajtó bizottság által kijelölt szeméttelepre szállíttatni tartozik. Ha az üzemi hulladék többségében szerves anyagokból álló, a háziszeméttel együtt kezelhető. 2) A kisparaszti gazdaságokban a háziszemetet az állati trágyával kell keverni és eltakarítására a trágya kihordására vonatkozó szabályok érvényesek. 3) A kisparaszti gazdaságokban keletkezett, de a mezőgazdaságban nem hasznosítható háziszemét megsemmisítéséről az ingatlan tulajdonosa, vagy kezelője köteles gondoskodni a 2. §. 5) bek. szerint. 4 §. Szemét szállítása 1) A háziszemét fogalma alá nem tartozó hulladékot (2. §. 2) bek., 3. §. 2) bekezdés szeméttartályban, vagy szeméttárolóban elhelyezni tilos. 2) A nem háziszemétként kezelendő hulladékot a vb. által kijelölt e célra szolgáló szeméttelepre kell elszállítani. Az ipari üzem területén keletkezett hulladékot, amely újabb feldolgozásra nem alkalmas, az üzem vezetője az e célra kijelölt szeméttelepre kötetes elszállittatni. Az ipari hulladék megsemmisítésére kijelölt szemétgyűjtő telepeken kötelesek annak használói a rendet fenntartani, kiszállított szemetet évente legalább kétszer elegyengetni, az esetleges szerves anyagokat 20 cm vastagon elföldelni. 5. §. 1) A szemét szállítására szolgáló járműveket, tartályokat, és az itt használt ’eszközöket más célra felhasználni nem szabad. 2) A háziszemét fogalma alá nem tartozó szemét, hulladék, ipari hulladék elszállításáról annak okozója köteles gondoskodni Ha a felelős személy nem állapítható meg elszállításáról annak az ingatlannak a tulajdonosa köteles gondoskodni, ahol a szemét, hulladék fellelhető. 3) Nem rohadó anyagokat nyitott járművön, mig a rohadó és bűzös anyagokat e célra készített és másra fel nem hásználható jármüveken szabad szállítani. 4) A rothadó és bűzös anyagok elszállításáról a feltalálás időpontjától számított 48 órán belül az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. 6. §. Közterület tisztántartása 1) Közforgalom célját szolgaló utak, utcák, terek, nyilvános lépcsők, kertek, sétányok, piacok és vásárterek területén, valamint ezek mellett lévő gyalogjáróin keletkezett szemét összetakaritásáról a vb. gondoskodik. 2) Az óvárosi részeken és az egyéb magánjellegű településeken az 1) bek.-ben említett közterületek tisztántartásáról a házak tulajdonosai, ill. birtokosai kötelesek gondoskodni, úgy, hogy az utak, utcák középvonaláig terjedő részt telkük szélességében tisztán tartják, a nyári hónapokban szükség szerint fellocsolják. 3) Házfelügyelő alkalmazása esetén a gyalogjárók tisztántartása és locsolása a házfelügyelőre tartozik. A közületek által használt épületek előtti tér, gyalogjáró tisztántartásáról a földszinten elhelyezett üzlet, üzem, intézmény, hivatal, stb. köteles gondoskodni. 4) Az l)-bek.-ben meghatározott területeken összegyűjtött szemét elszállításáról a vb., a 2) bek.-ben említet területeket összegyűjtött szemét és hulladék elszállításáról az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, vagy kezelője tartozik gondoskodni. 5) A lakások szeméttárolóiban a közterületekre kitett kuka edényekben, vagy egyéb szeméttárolókban a hasznos anyag válogatás (guberálás) tilos. 6) A házi és ipari szemét, valamint hulladék megsemmisítésére szolgáló szeméttelepek fenntartását és kezelését, ezek fenntartói a mindenkor érvényben lévő egészségügyi előírások szerint kötelesek elvégezni. 7. §. 1) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, kezelője az ingatlan előtt lévő gyalogjáró állandó tisztántartásáról, síkosságának meggátlásáról köteles gondoskodni. A gyalogjárót felseprése előtt portalanilani locsolni kell. 2) A gyalogjárókat reggel 7 óráig kell az 1) bek. foglaltaknak megfelelően tisztítani ill. behinteni. 3) Ólomesőtói, jégtől, vagy hótól síkossá vált gyalogjárót, csúszást gátló, de szennyezést nem okom anyagokkal kell leszórni. 4) A 6. §. 2) bek.-ben említett területeken lévő lakóházak tulajdonosai, birtokosai, kezelői kötelesek az ingatlanuk előtt lévő folyókákból, csapadéklevezető árkokból, csatornanyilásokból a szemetet hulladékot, havat, jeget vagy egyéb olyan anyagot ami a vízlefolyást gátolja, eltakarítani. 5) Szemetet, törmeléket, iszapot, állati és emberi ürüléket, papirost, robbanó, vagy könnyen gyúlú anyagot, vagy egyéb dugulást, vagy rongálódást okozó anyagot csatornanyilásba, aknába, vízelvezető árokba szórni, vagy önteni szigorúan tilos. 6) Közterületen állomásozó személv és teherfuvarozó, lófogatú és gépjérmlivek tulajdonosai, ill. ezek megbízottai kötelesek az állomásaikon, telephelyeiken keletkezett szemét, hulladék összetakaritásáról az állomás és telephely állandó tisztántartásáról szükségszerinti portalanításáról gongoskodni. 7) Szennyező anyagok {széna, szalma, istállótrágya, stb.) szállítása csak a vb. által e célra kijelölt úton történhet. 8. §. 1) A közforgalom cé'iát szo'Siló utak. utcák, (erek, gyalogjárók, sétányok, piacok, vásárterek, sportlétesítmények. kiránduló és táborozóhelyek beszennyezése, ezeken hulladék vagy egyéb szemetet képező anyagok szétdobátása, elszórása, vagy egyéb szennyes és egészségre ártalmas folyadék kiöntésé szigorúan tilos. 2) Az 11 bek.-ben felsorolt helyeken szemetet, hulladékot csak az e célra szolgáló tartályokba, illetve tárolókban szabad elhelyezni. 3) Kirakatok, ablakok és kapuk száraz porolását csak a korareggeli órákban, de legfeljebb reggel 8 óráig szabad végezni Szigorúan tilos a közforgalom célját szolgáló közterületek felé nyíló ablakokban, erkélyeken, vagy kerítésen porolást végezni, vagy portörlö ruhát kirázni. 4) Olyan szerves, vagy szervetlen anyagot amely a környezet, vagy környék, vagy a szomszédos területek levegőjét szennyezheti, hkóinak egészségét veszélyezteti, vagy élősdiek részére táoot nyújthat, sem köz, sem magánterületen elhelyezni, vagy elhagyni nem szabad. Köz, vagy magánterületet emberi ürülékkel beszennyezni szigorúan tilos. 5) Közforgalom célját szolgáló területen, valamint a közlekedési eszközökön, továbbá a közönség részére nyitva álló helyeken köpködni csak kendőbe, vagy az e célra rendszeresített köpőedénybe szabad. A köpőedényt naponta az árnyékszékbe ki kell üríteni és tisztítás után ki kell fertőtleníteni 6) Az 1) és 5) bekezdésben említett helyeken az orrot kendő h iiznáfata nélkül kifújni tilos. 9. §. 1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, trágyát, egyéb hulladékot) csak olymódon lehet szállítani, hogy a szillihn invból semmi ki nem hullhat, por, bűz és csepegés nem keletkezhet. Ha szállítás közben a közteríi'et beszennyeződnék, annak okozója a szennyeződés eltávolításáról haladéktalanul köteles gondoskodni. Tartozik továbbá a szennyeződés mcggátlására intézkedést tenni. 2) Építési, hontási, tatarozási munkát csak úgy szabad végezni, hogy az ebből származó hulladék, kiásott föld a köz'erüle’et ne szennyezze. Az ilyen anyagokat a munkát végző vállalat (építtető) köteles a közterületről munka közben is elszállittatni. 3) Az építés, bontás ill. tatarozás helyét a vb. szakigazgatási szervének döntése szerint a környező közterülettől kerítéssel kell elzárni. Minden olyan munkát, amely a közterület burkolatának felbontásával jár. vagy a ta'ai felásását teszi szükségessé, ügyelni kell arra. hogy a közterület ne szeny- nyezödjék, ha szennyeződött, tisztításáról haladéktalanul gondoskodni kell a szennyezést okozónak. 10. §. Lakások tisztántartása 1) A lakásra és tartózkodásra szolgáló épület közösen, vagy idegenek által is használt részein a tisztaság fenntartásáról rendszeres takarításáról. Dortalanitásáról, e helyekről a szemét eltávolításáról a kártékony állatok rendszeres irtásáról, az épület tulajdonosa, ill. kezelője gondoskodik. 2) Az 1) bekezdésben említett munkákat ezekben az épületekben, ahol házfelügyelő van, a házfelügyelő végzi. 3) A lakás céljára használt helység és mellékhelységei tisztántartásáról, rendszeres takarításáról és portalaní'ásáró’ a lakás használója gondoskodik. 4) A lakás és mellékhe’yiségeiben keletkező szemét összegyültése, szeméttárolóba való elhelyezés? — a tényleges használók — (tulajdonos, fő- al- társbérlő) kötelessége. 5) Az épületek léocsöházaiban szeméttáro’óiban, pince folyosóm és többi használatú helyiségeiben kerékpárt, motorkerékpárt, benzin-o'aios kannát és egyéb olyan tárgyat vagy anyegot amelynek tárolása ezen helységek nem szolgálnak, elhelyezni, illetve tárolni tilos. 11. §. Csapadék eltávolítása 1) A házak, épületek tulajdonosai, bérlői és ke»elői kötelesek gondoskodni arról, hogy az épületek közterület felé kinyúló részéről az esővíz, hóié, stb. a gyalogos közlekedésre szolgáló területekre ne csurogion. 2) A havat, jeget a háztetőnek a gyalogút felé eső oldaláról regge'i órákban, de legkésőbb 8 óráig szabad eltávolítani. A tisztítás tartamára a gyalogutat el kell zárni és a járókelőket figyelmeztető táblával kell a veszélyre felhívni. 12. §. írnyékszék és szennyvíz 1) Minden árnyékszéket, ideértve a vizeldéket is, állannóan használható állapotban, jó karban és tisztán, rovarmentesen kell tartani. 2) Közterületen, középületben, ipari üzemekben, iskolákban, óvódákban, hivatalokban, vendéglátóipari egységekben, fürdőkben, vasútállomásokon és minden nagyobb tömeg befogadására szolgáló helyiségekhez tartozó árnyékszékben, vagy előterükben olyan felhívást kell kifüggeszteni! amely a közönséget a tisztaság fenntartására és a kézmosás fontosságára figyelmezteti. 3) Az ámyékszék emésztőgödrét a szükséghez képest, de évente legalább 2 alkalommal ki kell üríteni és tartalmát az e célra kijelölt helyre kell szállítani. Az emésztőgödör tisztítását és tartalmának elszállítását október 1—márc'us 31-ig este 8 órától reggel 5 óráig, április 1—szeptember 30-ig este 10 órától reggel 4 óráig szabad végezni. 4) Az ámyékszék emésztőgödrének tisztításánál kikerülő annyagot — amennyiben azt gazdasági célra nem használják fel — a vb. által kijelölt helyre keli elszállítani és ott el kell földelni. 5) A szállításra vonatkozó és a 5. §. 3), va'amint a 9. §. 1) bekezdésében lévő előírásokon felül a szállítandó anyagot tőzeggel, vagy más nedvszívó anyaggal, (száraz föld, homok, fürészpor, stb.) legalább 5 cm vastagságban le kell fedni. 13. §. 1) A város ipartelepeinek szennyvizét megfelelő derítő és biológiai tisztítás, valamint fertőtlenítés nélkül. nyílt vízbe (Sajó, Tardona, bányavízelvezető csatornák) ereszteni tilos. 2) Szennyvizet emberi, állati fogyasztásra, zöldség, virág, növényzet locsolására felhasználni szigorúan 14. §. állattartás 1) A város területén a hasznos háziállatok tartásának szabályai az alábbiak : 2) Szövetkezetek, állami gazdaságok, kisparaszti gazdaságok, állattartása továbbra is a szükségletnek valamint a helyi szokásoknak megfelelően történik. 3) Baromfit a 2) bekezdésben felsorolt gazdaságokban, azonkívül olyan családi udvarral rendelkező házban lehet tartani, amelyeknek megfelelően elkerített telke van ólakkal, ketrecekkel rendelkeznek. 4) Az újvárosban, a BVK lakóte'epen és a Hőerőmű készenléti telepén — a kertes családi házak kivételével — háziállatok közül csak kutya és macska tartható és ez is csak lakáson belül. A Mező Imre krt., Zalka Máté és Felszabadítók útja által körülhatárolt területen (Libalegelő) az előző bekezdésben felsorolt állatokon kívül csak házi szárnyasok tsrthatók. A Pincesori, Kiserdősori, Kertvárosi és a BVK lakótelep kertes hazaiban az előző bekezdésekben felsorolt állatokon kívül sertés is tartható, de a tartásra szolgáló ólat szilárd burkolattal, szikkasztógödörrel és fedett trágyatárolóval kell ellátni. 5) Az összes hasznos háziállatok elhelyezésére szolgáló helységeket, istállókat, ólakat, ketreceket naponta ki kell takarítani időközönként mésztejjel kell fertőtleníteni. Ezeken a helyeken található kártékony állatokat (patkány, egér, stb.) rovarokat rendszeresen irtani kel1. Az irtási kötelezettség az állatok tulajdonosát terhelik. 6) A város belterületén és a 8. §. 1) bekezdésében felsorolt közterületeken, valamint a parkosított és fásított részeken (idetartozik a kiserdő is) állatot legeltetni még felügyelet mellett sem szabad. Állatok legeltetésére kizárólag a városi tanács által erre a célra kijelölt terület (kö'Jegelő) szolgál pásztorok felügyelete mellett. 15. §. 1) 14. §-ban említett háziállatokat, valamint a kutyát felügyelet nélkül közterületre engedni tilos. Ugyancsak tilos léociőházban, pincefolyosón, egyéb közhasználatú helységben, valamint a lakáshoz tartozó pincében azok tartása. Közterületen kutyát csak szájkosárral lehet sétáltatni. 2) Az eb tulajdonosa köteles ku’vá’át minden évben nyilvántartásba vétetni, oltásáról gondoskodni. A be nem oltott kutyák kébor ebnek minősülnek és kiirtásuk külön rendeletek szerint történik. 3) Az óvárosi részeken és a kertes családi házaknál beoltott ebet is csak a házhoz tartozó megfelelően körülkerített telkeken belül szabad tartani. Ha az eb hamis, a telek bejárati kapuján figyelmeztető táblát köteles a tulajdonos elhelyezni. Kerítés, vagy kapu hiányában az eb zárva, vagy megkötve tartandó. 4) Nyi'vános helyre (étterem, büffé, üzlet, színház, mozi. orvosi rendelő, kórház, hivatal stb.) kutyát vagy más háziállatot bevinni szigorúan tilos. 16. §. 1) Állati trágyát az állat elhelyezésére szolgáló helyiségből naponként ki kell szállítani a trágyatelepre. 2) Szövetkezetek, állami gazdaságok. lófogatu és más igavonó állatok rendszeres tartásával foglalkozó vállalatok csak a városi tanács vb. által kijelölt trágyatelepet használhatják. A trágyatelepet úgy kell megépíteni, hogy oda idegen helyről vagy onnét idegaa helyre víz. trágyalé ne folyhasson. 3) A kisparaszti gazdaságokban létesített trágyateleoek a lakóháztól ivóvizet szolgáltató kútfői, istálótól legalább 25 méter távolságra legyenek. Az ilyen udvari trágyatelepet peremtöltéssel és e mögött peremirokkal keli ellátni, hogy oda víz kívülről be ne folyhasson, illetve onnan a trágyalé ki ne folyhasson. Az ilyen udvari telepekről a trágyát évente kétszer márciusban és szeptemberben ki kell hordani mezőgazdasági művelés alatt álló területekre vagy az e célra kijelelölt városi trágyateleore. 4) A trágya szállítására a 5. §. 3) és a 9. §. 1) bekezdése az irányadó. 17. ?. 1) Az ivóvizet szolgáltató kút közvetlen környékét — legyen az köz vagy magánkút — fel kell tölteni, hogy az elcsurgó víz a kútba vissza ne folyhasson. Az elcsurgó víz elvezetéséről lefolyó útján kell gondoskodni. Előzőek létesítéséért közkút esetében a városi tanács vb., magánkút esetében annak tnlajdonosa vagy használója a felelős. 2) A kutakra „Ivóvíz“ vagy „Nem ivóvíz“ feliratú táblákat kell az 1) bek.- ben meghatározott tulajdonosoknak elhelyezni aszerint, hogy a kút vize egészségileg megfelelő-e vagy nem. 3) Az állatok itatására szolgáló vályút a kúttól legalább 5 méter távolságban kell elhelyezni és a környékét kővel, vagy más szilárd burkolattal kell ellátni. 4) A kntak mellett mosást végezni és ott szennyvizet kiönteni szigorúan tilos. Ivóvizet szolgáltató kúttŐl ólat, árnyékszéket, istállót vagy trágya* telelepet, csak 25 m-re szabad létesíteni és fenntartani. 6) Az ivóvizet szolgáltató közhasználatú kút merítővedrét a földre helyezni tilos. A vederbe edényt meríteni, vagy állatot itatni szigorúan tilos. E helyeken csak oly vedret szabad használni, amelynek teteje vas keretpánttal el van látva. 7) Az 1-6 bekezdésben foglaltak a vízvezetékhálózatban létesített közkifolyókra megfelelően alkalmazandók. 18. 8. Szabadpiaci árúsltás 1) Élelmiszert, ételt, italt előállító, kezelő, raktározó, hőtő csomagoló üzemtől, üzlettől szeméttelepet, emésztőgödröt és trágyatelepét és egyéb bűzt terjesztő és fertőzés veszélyét rejtő létesítményt legfeljebb csak 25 m. távolságon túl lehet létesíteni vagy fenntartani. 2) Az I) bekezdésben említett üzleteket, boltokat és üzemeket csak a vb. engedélyével és csak oly helységben lehet létesíteni és fenntartani, amely nincs a föld alatt, száraz, kellően szellőztethető és természetes világítása kielégítő, padlózata szilárd, hézagmentes. 19. §. Egyéb rendelkezések Aki ezen tanácsrendeletben foglalt előírásokat megszegi, vagy kijátsza, ill. azok megszegésében, vagy kijátszásában közrejátszik szabálysértést követ el és 1000 Ft-ig terjedhető bírsággal sulytható. 20. §. Ez a tanácsrendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetésével egyidejűleg a V|20|1936 és az ezt kiegészítő 10]'958. sz. tanácsrendeletek amelyek a köztisztaság fenntartásáról szólnak hatályukat vesztik. Kazincbarcika, 1968 márc. 28. Jancsurák Barnabás s. k. ib. titkár Csikós Istvánné s. k. yb. elnök Fk.: Jancsi)rák Barnabás Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat Óid y 68.4032 Fv. Halaay János