Református gimnázium, Miskolc, 1937

nítás idő- és energiamegtakarítást jelent. Hiszen a Felvidéken még a szlovák tanárok is megpróbálják magyarul megmagyaráz­ni a szlovák nyelvtant a magyar diáknak s a francia tanárok is segítségül hívják a tanulók német anyanyelvét Elzász,-Lotharin­giában. Hogyan értessük meg az új szavaikat diákjainkkal? Direkt Berlitz-módszert használjunk! Szemléltessük, mint Comenius az Orbis Pictusban! Vagy mondjuk meg rögtön a szavak magyar je­lentését? A szemléltető, direkt módszerrel szemben a nyelvlélek­tan azt állítja, liogy az idegen szavakat nem annyira külső muto­gatás, mint inkább a képzelet, a benső szemlélet közvetlenségében — Gouin: representation interieur — sajátíthatjuk el a legjobban. Azt is szembeszögzik a szemléltetéssel, hogy a szemléltetés a tér­beli egymásmellettiséggel zavarja a beszéd időbeliségét, az egy­másutániságot. Igen ám, de az általános lélektan meg azt tanítja, hogy a serdülő korban a gyermeknek még' sokkal erősebb a tér­érzéke, mint az időérzéke, másrészt pedig a szemlélet, mint való­ságos érzékelés, maradandóbban ragadja meg az. idegen szót. Fel­nőtteknél ez már tényleg csak a vizuális típusnál segít jobban, azonban nekünk gyerekekkel van dolgunk. Tehát kezdetben amit csak lehet, szemléltetünk is (bútorok, írószerek, egyszerű cselek­vések, stb., amit nem lehet (elvont cselekvés, gondolati főnevek) egyszerűen megmondjuk magyarul. Haladóknál már közvetítő kér­désekkel keressük meg az új szó jelentését, felsőfokon pedig kö­rülírással. így megindul a: Beszélni tanulás, tanításunk igazi célja. Ezen a ponton már a képzett és ügyes tanár munkáján kívül a diák öntevékenységére is szükségünk van. A serdülő gyermek sokszor fékezhetetlen cse­lekvésvágyát is nekilendítjük a munkának és mindjárt eredmé­nyesebb iis lesz az. Nemcsak reprodukáljuk az emlékezeti tartal­mat, hanem eleven munkaközösségbe foglaljuk az egész osztályt. Módot adunk a gyermeknek, hogy saját, aktív munkájával sze­rezhesse meg a művelődés értékeit. A receptív ismeretnél sokkal értékesebb a kedvvel és lendülettel szerzett ismeret. Lux Gyula iszerint (Modern nyelvoktatás) így lesz a tanuló igazán cselekvő személy és a tanulás élmény-alkotás. Bekapcsoljuk a tanulásba az öröm motívumát. Ezért már a legkezdetlegesebb fokon is, maga a tanuló is kér­dez. Kérdez az óravégi összefoglalásban és részt vesz a számon­kérésben az óra elején. A kérdésben benne van az igazi szellemi 7

Next

/
Thumbnails
Contents