Református gimnázium, Miskolc, 1911

4 19 ket az ország rendei elébe szándékozik terjeszteni, ugyanazon gyűlés alatt, a maga idejében rendelje kegyelmesen megküldeni a magyar korona minden megyéinek. így majd az országgyűlésre jövendő követek valamennyi előterjesztésre küldőiknek teljes válaszát, ellenvetéseit, megjegyzéseit és utasítását hozhatják magukkal, s minden kiáltozás, dulakodás nélkül hamar végezhetik mindazt, amit 0 Felsége kiván." Hasonlóképen gondolkozott a követi utasításokról Bethlen Gábor is. Porgách Ferenc nádorhoz intézett, 1620. április 13 án kelt levelében írja: „Én azt kívánnám, hogy itt alatt ne adnának instructiót egyik vármegye is, hanem válasszanak igaz hazája szerető követeket, .. de ha a vármegyék adnak instructiót a követnek és attól recedálni nem lészen nekik szabad, úgy nagy visszavonást reményelhetnek". A XVI század két nagy államférfia tehát már olyan véleményen volt az utasításokat illetőleg, mint a XIX. század, amely megteremtette az utasítás nélküli népképviselői rendszert. Az utasítások között egységes formát nem lehet megállapítani. Az egyik nagy általánosságok között mozog, a másik belemegy a részletekbe. A XVI századból és a XVII. század elejéről valók többnyire nagyon egyszerűek. Ritkán hiányzik belőlük a meghagyás, hogy a többi megyék követével egyesülve, tanácskozzanak, értekezzenek s egymás nélkül Semmi nagy dologba ne bocsátkozzanak; az ország szabadságait, jogait, alkotmányát fentartani, védni és öregbíteni el ne mulasszák. Néha tiltó szabályokat tartalmaznak, máskor közérdekű, pozitív indítványokat. Legtöbbször s legrészletesebben találkozunk a sérelmek, panaszok és egyes kérvényezők ügyével. Ezeket találjuk például felsorolva Sáros megye 1547 ben adott utasításaiban.* Bars megye 1581 ben adott utasításában pedig az van, hogy mivel a királyi előterjesztéseket nem tudja a megye, azokra külön utasítást sem adhat, hanem közönségesen kijelenti, hogy a követek az ország régi szabadsága és törvényei ellen semmit se merjenek tenni; sőt mindenben az ország szabadságának a védelme főgondjuk legyen és más követekkel vállvetve a haza javát és ügyét szolgálják. Ehhez még két pont járul: erőn felül adót ne ajánljanak, továbbá a hazafiak panaszait kielégíteni más követekkel egyesülten mozdítsák elő. Az 1605-ik évre tervezett országgyűlésre Bars utasítása két pontból állott: 1. A vallás ügyében a mult országgyűlés törvényei közé csempészeit cikk töröltessék el. 2. A belháború jószerével snem fegyverrel egyenlíttessék ki, mert a háborúk kimenetele kétséges szokott lenni. Ugyancsak * Magyar orszgyűlési emlékek. III. k. 129 1. 2*