Református gimnázium, Miskolc, 1911

I 20 Bars a meg nem tartott 1607-iki országgyűlésre küldött követeit ekképen utasította: A választandó nádor magyar legyen; a dézsmákról végezzenek; a vallás tárgyalásában intézkedjenek; a jobbágyok költözködésére más törvényeket hozzanak. Az 1608 iki országgyűlésre készített utasításba annak az ajánlásán kívül, hogy a többi megyék követeivel egyetértésben járjanak el, három pontot vett fel Bars megye. 1. A bécsi békekötés ellenére semmi alkudozásba ne bocsátkozzanak, 2. a szomszéd tartományok garantirozzák a békekötést, 3. ha minden megye követei nem jelennek meg, akkor a barsi követek is, anélkül, hogy valamit végeznének, jöjjenek haza. Az 1613-iki országgyűlésre szóló utasítás elkészítésével három tagból álló bizottság bízatott meg, de a fő elvet a gyűlés mondotta ki, t. i.: hogy a bécsi békekötéshez erősen ragaszkodni kell.* Hogy mennyire eltérők voltak a követi utasítások, láthatjuk, ha például összehasonlítjuk Bars megyének és Zemplén megyének az 1618-iki országgyűlés alkalmával adott utasításait. Bars utasítása csak két pontot tartalmaz, t. i.: hogy Ferdinánd királyságára szavaz zanak és hogy a jezsuiták ügye a bécsi béke alapján intéztessék el. Ellenben Zemplén utasítása 41 pontot tartalmaz, melyek közül 25 országos ügyekkel foglalkozik. 16 pont pedig magán ügyekről szól.** Lényeges változás nem is volt az utasítás terén. Ez látszik Bars egy jóval későbbi utasításából. Az 1681-iki országgyűlésre szóló utasításban először arra inti a követeket, "hogy a többi megyék követeivel a teendők és a végzendők iránt tanácskozzanak befejezésül pedig azt mondja, hogy „a többit megfogják érteni 0 Felsége kegyelmes propozicióiból és más követek utasításaiból. A melyekre nézve ha és amennyiben az Isten dicsőségét és édes hazánk boldogságát, maradását előmozdítani képesek, követ uraink bölcs belátására bízzuk azokat tárgyalni és előmozdítani". A követi utasítások nagy jelentőségét látjuk a XIX. század eseményeinél is A kormány ezeknek kötelező erejét akarta felhasználni arra, hogy a nemzeti reformmozgalmat megakadályozza. A megyék konzervatív és megvesztegethető elemeit igyekezett a maga részére nyerni, hogy ezeknek a segítségével adott utasítások révén a kormánynak nem tetsző újításoknak útját állja. A vármegye azonban nemcsak előre megadott utasítása révén befolyásolta az országgyűlés tanácskozásait s foglalkozott politikai kérdésekkel, hanem, a mint azt különösen a XIX században látjuk, az országgyűlések ideje alatt is figyelemmel kisérte az eseményeket * A Bars megye követi utasításaira nézve 1. Botkának a megyékről szóló értekezését a Budapesti Szemle 18Cö. évfolyamában, 2JG. laptól. ** Közli Nagy Iván: Történelmi Tár. 1881. 80. 1.