Református gimnázium, Miskolc, 1911

18 a sérelmek összeállítását sürgető indítványára kijelentették, hogy küldőiktől mindnyájan szigorú útasításokat kapván, mindaddig nem fognak más tárgyhoz, míg sérelmeik nem orvosoltatnak, vagy a királytól határozott parancsot nem kapnak a vallási kérdés elejtésére. Később, midőn a protestánsok a királyi leiratot kérték, hogy lemásolhassák, kérésüket azzal indokolták, hogy 1. mindig szokásban volt, hogy a követek a királyi leiratokat és az országgyűlés egyéb aktáit saját használatukra leírják, 2. mert küldőiktől utasításban kapták, hogy a vallás ügyének rendezése előtt semmiféle tárgyalásba ne bocsátkozzanak. Ok három héten át erőszakolták s nem az ő törekvésükön múlt, hogy célt nem értek, de küldőikkel szemben okvetlenül igazolniok kell magukat. Érdekes a követi utasítás erejét illetőleg Kisfaludy Lipthay Imre, Barsmegye követének nyilatkozata az 1625-iki országgyűlésen, melyben az utasításnak a követ saját meggyőződésével szemben való erejére találunk példát. Az 1625-iki soproni országgyűlésen ugyanis a vallásügy kerülvén tárgyalás alá, a barsi követ, utasításához híven, buzgón védte a protesí8nsok érdekét. A katholikus clerus szóvita hevében alkalmat vett magának Lipthayhoz kérdést intézni, mikép teheti ki magát annyira az evangélikusok mellett; erre rögtön így válaszolt: „Igen, én igaz katholikus vagyok és mint ilyen, lelkemben kegyelmetekkel tartok, de mint Barsmegye követe, utasításom szerint az evangélikusok közé tartozom.'* A követi utasításoknak a kötelező erejét mutatja Eszterházy Miklós nádornak az országgyűlés tanácskozásainak rendesebb menete érdekében 1637-ben készített tervezetének 7-ik pontja, mely a követ kezőleg emlékezik meg a követi utasításokról: „Mivel pedig gyakran szokott történni, hogy a követek utasítása ellenkezik 0 Felsége rendelkezéseivel és előterjesztéseivel, és hogy a vármegyék és mások követei egy hajszálnyit sem akarnak eltérni utasításaiktól, így hasztalan szóharcban több nap vesztegeltetik el, mindent el kell követni azért, hogy az alkotmány nagyobb erősödése érdekében a követ urak mielőbb járuljanak küldőikhez s az ország javára enged,enek valamit a követ urak is, ahol szükséges lesz, küldőiknek ama szigorú követeléseiből és utasításaiból. Mert ha ez meg nem lesz, semmit közegyetértéssel határozni nem lehet, amit egyik rész épít, lerontja a másik. Hogy pedig a következendő évszázakban könnyebben el lehessen érni a nevezett követek teljesebb véleményezési szabadságát, most kérnünk kell 0 Felségét, hogy midőn majd ismét országgyűlést méltóztatik összehívni, mindazon propoziciókat, melye* Bottka : Kisfaludy Lipthay Imre, 60. 1.