Református gimnázium, Miskolc, 1910
20 A (q) == (Q + 6 — 3>/ 1 2 (?) — 2Í/ 23 (?)j. Például a 2-ik fokon .4 (2) = 1, legyen pl. C (2, 0); a 3-ik fokon A (3) = 1, legyen pl. C(3,0). Ezekből a C (2,0)Y. ÍC (3,0)V hatványszorzat alakjában komponálható q fokú invariánsok száma egyenlő a 2x-b3y = q határozatlan egyenlet nem negatív egész megoldásai számával. Ez az egyszerű particiók elmélete szerint (»Adalék . . .« V. 3.) b ig) = ! Íq + 6 - 3>/i2 (e) - 2>;» {q) így bármily q mellett. A »tamisage« művelet nem szolgáltat tehát más irreducibilis invariánst, mint a 2-odfokút és a 3-adfokút. Az ötödrendű alak 2R fokú lineárisan független invariánsainak száma hol az co (5) szakaszos rész kiszámított alakja W b (R) = -| 4 Jl26 - 81>/i2 (R) - ló'/is (R) - 16*23 (R) - 9*14 (R) + + 9*14 {R — 2)1. Például a 2-ik fokon A (2) = 0 a 4-ik » A( 4) = 1 a 6-ik » A (6) = 0 a 8-ik » A( 8) = 2 a 10-ik » ,4(10) = 0 a 12-ik » ^(12) = 3 a 14-ik » ,4(14) = 0 a 16-ik » A (16) 4 a 18-ik » .4(18) = 1 stb. ... a lineárisan független invariánsok száma. Alkalmazzuk most a »tamisage« műveletet.
