Református gimnázium, Miskolc, 1901
die keine sind,Composition, wo der Zufall demSchicksale wacker in die Hánde arbeitet, uad eine schülerhafte, oft sogar grammatisch unrichtige Sprache." Amint a szomorú idők lassan-lassan jobbra fordultak, amint a nemzet elernyedt ereiben frissebb élet pezsdült fel, ezen aberratio ellen is heves oppoziczió indult mez, a melynek egyik zászlóvivője Platen volt. A józanabbak ugyan már jóval előtte is fölemelték tiltakozó szavokat, de minden nagyobb hatás és eredmény nélkül. Klinger M. Pr. (1752 — 1831.) pl. „Betrachtungen und Gedanken iiber verschiedene Gegenstande der Welt und Litteratur"-jában (1802 — 5.) a legelkeseredettebb hangon, méltó felháborodással itéli el a német dráma ezen korcsszülötteit. Tieck, kinek talpraesett szavait fentebb idéztem, „Dramatischer Blátter u-jében (1832.), a mely czim alatt a drezdai színpadra került drámák reczenzióit gyűjtötte egybe, Houwald „Leuchtthurm"-járól mond hatásos, éles birálátot. Falk J. D. (1770—1826.), kinek szatíráit Wieland szerint az ó-kor hét nagy szatirikus szelleme sugalmazta, „Prinzessin mit dem Schweinerüssel' 1 (1804 ) bohózatával, a mely Platen („Gabel" V.) szerint a .német nemzeti Ízlésnek megtestesítője", ugyancsak ostorozza a romantikából sarjadt ízléstelenséget. Ezeken s másokon kívül a szatirikus dráma formájában, a színpadról is korán megindul a sorstragédiák és a velők rokon drámai kinövések ellen az irtó háború. Az osztrák Castelli 1) nyitja meg ezeknek sorát magasabb költői érték nélkül való, de elég szellemességgel és élczczel irott „Der Schicksalsstrumpf, Tragödie in 2 Aktén von den Brüdern Fatalistával (Lipcse, 1888.) Mig ebben a sorstragédiákat gúnyolja, addig pl. „Roderich und Kunigunde, oder der Eremít vom Berge Prazzo, oder die Windmühle auf der Weslseite, oder die triumphirende Unschuld. ein dramatisches Galiimathias als Parodie altén Rettungskomödien" vígjátékában az Iffland stílusára szabott, sentimenta iz mustól és könytől csurgó darabokat teszi nevetségessé. Kivüle említhetők még a Laun Pr. néven ismeretes regényíró, a drezdai Schultz A. Fr. idevágó „Schicksal'-jáért, a langendorfi Ríchter A. „Eumenides Düster von L. Stahlpanzer, Trauerspiel in Müllners Weise" (Lipcse. 1809 ), Eberhard A. „Erdbeben," Geyer L. H. „Der Bethlehemische Kindermord" és „Die neue Delila" czimű szatirikus vígjátékaikért. Mint Castelli az Iffland-féle darabokat tette nevetségessé, úgy, Platennek talán legméltóbb előfutárja, Mahlmann Sigfr. A. —, a lyrikus, — „Heródes vor Bethlehem" (Lipcse 1803.) darabjában a Kotzebue nyomdokain haladó drámákat parodizálja elég kaczagtatóan és hatásosan. Hozzájuk csatlakoztak nagy számmal mások is, kik azonban a sorstragédia írókat inkább személyükben támadva, műizlés á talános romlottsága idején kevés, vagy épen semmi eredményt sem érhettek el. Kísérletek maradtak, a sorstragédia kísértete pedig tovább űzte a német színpadokon általános tapssal jutalmazott lidércztánczát s nem szorult ki a közönség beczézgetőkedvezéséből. Nyugodt, alapos kritika segíthetett, volna ez áldatlan állapotokon, de nem sokat; azoknak száma, kik megértették és jóakaróiag megszívlelték volna, nagyon is csekély volt, A költészet testén rágódó rákfene kiirtásához, áldásosabb irodalmi állapotok megteremtéséhez erő>) 1781—1863. Irt alsó-a:szlriai dialektusban dalokat, (mogjol. 1828 utoljára 1845boni molyok közül nom egy, pl. a bánatos „Aloau" vagy a vig „Joan und Noan," népdallá lott, élezés epigrammákat, mes kot, komikus költői beszólyoket, illotöleg verses anekdotákat, művészi szerkezet nélkül, epikusán terjongős balladákat, logondákat, vig játékokat pl. „D'Schwoagerin a Kumödigschlül, aso z'soamagsödzd, wia s'in Esdaraich röd'n doan" (1840.)