Református gimnázium, Miskolc, 1901
alvóhoz közel egy fára teszi fel. A gyermeksírás felébreszti Diagorast, ki most a talált fiúval örömrepesve siet Zelindehez, ki iránt férje magtalansága miatt egyre jobban elhidegülni kezdett, remélve, hogy gyermekajándékával a királyné szivét szerelemre lágyíthatja, De csalódik! Zelinde érzékies imádóját 30 évre száműzi, a pusztában, — „Öde" — talált gyermeket üdipusnak 2) kereszteli és férjének, mint a sajátját mutatja. Polybus hosszú táborozás után most érkezve haza, gyanúsnak találja a dolgot és halállal fenyegeti Zelindet, ha Diagoras visszatérése után ártatlanságát be nem bizonyítja. Múlnak az évek, húsz éves ifjúvá serdült Ödipus, midőn egy alkalommal egyik játszótársa szemére lobbantja kétes származását. Mikor ezért felindúlva kérdésekkel ostromolja Zelindét ós ez kitérőleg válaszol, felvilágosításért a delphi jósdához fordúl. Pythia azt ajánlja, hogy kerülje hazáját, ezért elhatározza, hogy a Thebaba költözik. A templomból kijőve, szembe találkozik Lajus királylyal, ki Melohior kíséretében gyötrő álmainak jelentését jött el megtudakolni. Lajus arrogans modorával, sértő szavaival annyira felingerli a kitérni nem akaró Ödipust, hogy ez őt agyonüti és aztán elmenekül. Theba Kotzebue — bálványt imádó lakóit Apolló szörnyű sphinx-el sanyargatja, a mely a város kapujánál tanyázva, minden arramenőtől egy hibátlan distichont követel, a ki ilyent mondani nem tud, a tenger hullámai közt leli halálát. Ha akad olyan, ki kifogástalan distichont produkál, akkor végzete szerint a sphinx bukik le a szirtről. Sok jeles thebai, köztük Kind és Kindeskind, elpusztúlt már, midőn a király halálának híre kel. Az özvegy királyné, annak igéri kezét, ki a szörnyű sphinx-et elirtja. Ödipus hibátlan distichonja révén nőül veszi anyját. Ez alatt eltelik Diagoras száműzetésének ideje is és visszatérhert Korinthusba, ahol most Zelinde szerelme jeléül azt kivánja, hogy vágja ki élő testéből a szivét, mit Diagoras természetesen megtagad. A féltékeny Polybus felesége tudtán kivül Diagoras serlegébe mérget kever, Zelinde pedig a vendégségből távozó lovagot udvarhölgyei által megtámadtatja és szívót kivágattatja. Ezt a mérgezett szivet ételéül elkészítve, feltálaltatja férjének. Midőn ez a szivet már elköltötte, akkor elmondja, hogy hűségének bebizonyítására mit cselekedett. Polybus erre agyonszúrja feleségét, de nemsokára rá ő is elpusztul a méregtől. Ödipus király székvárosát dögvész és éhínség látogatta meg. A csapás megszüntetéseért ismét Delpihez fordulnak. A korinthusi hirnök hírűi adja a királyi pár halálát, valamint Ödipus származásának titkát, a melyet Zelinde halála előtt elbeszélt. Melchior is töredelmesen bevallja, hogy Lajus kir. szerencsétlen csillagzat alatt született fiát a parancs ellenére nem pusztította el. Tiresias a jósda válaszát hozza, mely szerint a dögvész addig nem csillapúi, mig Lajus gyilkosa méltó büntetését el nem, veszi. Lajus felidézett szelleme Ödipust vallja gyilkosának, a mit az Ödipus mellén látható anyajegy a királyné előtt is kétségtelenné tesz. Jokaste látva a végzet beteljesülését, felakasztja magát, Ödipus élve temetkezik el. Az V. felvonásban színpadra lép a józan ész személyesitője és bírálja Nimmermann Ödypusát. Mivel a szerőn az őrültség symptomái mutatkoznak, a tébolydába kerül. „Der romantische Ödipus" meséje csaknem azonos az Ödypus mondával. Még a szereplők nevei is nagyrészt ugyanazok. Zelinde neve Im2) Ödipus nevének komikus, elferditett etimológiája. Ödipus tulajdonkép a görög oidéo = dagadni, dagadtnak lenni és pus = láb szóból származik. Jelentése dagadtlábú.
