Református gimnázium, Miskolc, 1901

— 26 — Feltűnő, hogy Platen, ki „Das Theater als ein Nationalinstitut"-ban maga beismeri magáról, hogy nem bir mélyebben járó filozofíai érzékkel: „Da ich nicht die geringste Anlage zum Philosophen oder Theoretiker besitze — — —", minő irtóháborút folytat azon filozofusok ellen, kik az ő Schellingjével ellenkező állásponton voltak. Az encziklopedikus tudálékosságú, termékeny lipcsei filozofust, Krugot (-j- 1842), a göttingeni tanárt, Schulzet (f 1833), a skepticzizmus lelkes hívét, ki Schelling szisztémáját: „Produkte spekulativer Idiosynkrasien"-nek nevezte, ép oly kegyetlenül gúnyolja, mint Herbart és Beneke híveit. Ez utóbbiaknak az associatio idearum-ról szóló tanait pl. azáltal teszi nevetségesekké, hogy Mopsust, mivel felesége: „— guter Hoffnung war und niederkam Am Tag, wo vierzig Ritter im Kaleudor stehn" (Marczius 10.) a képzetek kapcsolódása révén arra a gondolatra juttatja, hogy magának a Jóreménységfokán lovagbirtokot vásároljon. Egyes szatirikus megjegyzéseket találunk a Lessing felléptéig az istentagadás hírében állott Spinozára (III. felv.), Wagner természetfilozófiájára, Kant metafizikájára és Lessing barátjára, a népszerű filozófusra, Mendelsolm Mózesre.

1) Kant iskoláját főleg Fries J. Fr. (-j- 1843) személyében támadja, kit „metaphisische Waschfrau" (III. felv.) epitheton ornanssal említ. Különös kedvteléssel azonban Hegel tanait csipkedi Hegel filozófiája módsz- r szempontjából a középkor filozófiájával, a scholastikával, hasonlítható össze. Az összes tudást, minden tudományt felölelt és midőn ezt látszólagos filozófiai kutatás alá fogta, tényleg a minden szabadabb mozgást és életet lenyűgöző formalizmus Proprusztesz-ágyába kényszerítette. E mellett tanainak, a melyekkel a világ rejtelmeit megoldhatóknak állította, a csalatkozhatatlanságot vindikálta. Platen 1826. márczius 30.-án Gruberhez intézett levelében a scholnstikusok alatt Hegel híveit értette. A „Gabel" is nem egy helyen scholastikának nevezi ezt a filozófiai rendszert, azért, „weil sie die Welt zur Formel macht" és, a miért a porosz reakcziós politikát hűségesen támogatta, a megvesztegethetés vádjával illeti (IV. felv.). Képviselőjeként Schmuhl szerepel, kinek tarisznyájában a többek közt egy scholastika is van, a melyet tulajdonosa saját bevallása szerint, Berlinben éretlen, üresfejű hallgatóságnak reczitál el, „die sie wörllich wiederholen, weil ihr Hirn gedankenleer". (I. felv.) „Lass' Er micli, ich bin ein grosser Astronom und Nekromant, Der Natúr gehcime Krafte sind mir al!e wohlbekannt" szavakkal mutatkozik be Sirmionak és arrogans pathoszszal hirdeti, hogy előtte a természet minden csodás rejtélye nyilt titok : „Als Nekromant und als ein Zweiter Archimed Nehm' ich der Erde Hemigloben in die Hand!" (IV. felv.) Társadalmi, vallási, de különösen politikai kérdésekben meglehetősen tartózkodó. „Im Politischen bin ich vorsichtig gewesen und habe nichts gesagt, was nicht jede Zeitung erlaubt", irja egyik levelében Schwabnak. Csak szórványosan, itt-ott találunk egy-két részint nyilt, részint rejtett czélzást a korabeli állapotokra. A korában széles körben elterjedt mágia különféle fajtái, a babona, a tudálékos nevelési rendszerek,

2) a kivándorlási hóbort stb., kíméletlen leplezetlenséggel kerülM. Mendelsohn „Philosophische Schriften" I—II. Bd. Tro'ppau, 1784. -) TJ. Witto Károly: „Bildungs und Erziohungs Gesehichto", Lipcse 1819.