Református gimnázium, Miskolc, 1901

— 20 — Möpsus: „Wio es pfeift in der Luft, wio so plötzlich das gostit'nte Gewölbe verfinstort Ein Gewitter ist nali, und iin Wachson der Sturm, und es hauft sich Gewölk Még a szegény állatok is reszkedni kezdenek: [anGowölkel „Laut blöckt mir das Vich in dem Stallungen rings, und der Kater miaut und der Hund bellt." Ugy látszik, hogy Mopsus utolsó órája elérkezett. Phyllis szakavatott anatómiai spekulácziók közt már szúrásra emeli a villát: „O hatt' ich doch Anatomie nacli Als ledig studiert! Nun wiisst' ich den Fleck, wo es ihn zu verwunden am besten. Wo treff' ich das Herz ? Liegt's rechts oder linfcs, dass ich nicht ihn stoss' in dem Magén ? Sein Magén verdaut so gewaltsam gut, dass er konnte verdauen die Gabel." De nem! A szegény Mopsusnak még tovább kell élnie, nemcsak mert mint sorstragédiai hős, lassú, kínos halálvergődésre van praedestinálva, hanem azért is, mért az átok beteljesülésének érdeke ezt mindenek felett megkívánja. Rettentő villámlás és menydörgés közt, midőn már azt hinnők, hogy menthetetlenül vége van, megjelenik a „Deus ex machina," Salome, és az átkos villát hatásos biztatással az ő kezébe nyomja. „ — thu' was der Instinkt dir gebio'.et" „ ich, biliige deine Begierden," És Mopsus derekasan helyt is áll. Sorba, szépen, egyiket a másik után leöldösi feleségét s aztán 12 „pufókképű" gyermekét. De még ennyi vér sem képes az átkot kiengesztelni. A mészárlás méltó befejezéseül, az „Arany villa"-ban, •„— — Dies ist des Geschicks Vorkottung; Nichts errettet mich!" Miillner hőseire valló pathetikus szavakkal, a fatalis villával önmagát is agyonszúrja. Komikus halálának előfutárjai balsejtelmek és rossz előjelek. Erőtől, egészségtől duzzadó fizikuma daczára neki is össze kell rezzenni minden legkisebb zörejre és akarva — nem akarva minden bokorban az alattomosan leskelődő fátum torzképét kell látnia. Mig ez pl. Miillner enervált, beteges idegzetű alakjainál, ha természetellenes is, de némileg tán még érthető, addig Mopsusnál jóízű hahotára késztet és olyan, akárcsak ha egy tenyeres-talpas parasztasszony migrán-ről panaszkodnék. Már a vendéglő czímtáblája is rossz ómen a szemében : „0 musste donn anch der Gasthof just zur Goldenen Gabel getauft sotn!" Szemeit kerüli a megszokott, édes álom, vészterhes sejtetnek gyötrik : „Was flichst du mich Schlaf? Ihr Ahnungcn, ach I was legt ihr euch über die Brust mir, Wio ein Alp, der fest sich die Klaun einklemmt in don athmenden Busen des Magdieins!" Félelmes álma a közeli vég revelacziója: „ Abscheulicher Traum, wio qnálst du mich ! Ich sah den lebendigen Satan : Zwar aut'angs wandt' er den Riicken mir zu; doch plötzlich steckte don Kopf er Sich zwischen die Boine hindurch und bosah mich in dioser entsetzlichen Steliung Mit fuukolndon Blick und lodornden Bárt und feuiigen Zaknen im Rachen " Es máskor: „Dann sah ich den Tod mit der Sense vor mir undor mackte mich untor dio Bettstatt !"