Református gimnázium, Miskolc, 1900

10 országot, sehol hosszasabban nem időzve, a mi azonban nem gátolta őt abban, hogy az antik világot, ennek történetét s művészelét ott a helyszínen szorgalmasan és cedménynyel ne tanulmányozza. Róma, melynek örök élete, mint találóan mondja Kurtz H., hasonlítható a mesebeli nymphához, ki az istenek halhatatlanságában, de nem örök ifjúságában osztozva csontvázzá zsugorodott, vagy ama mondai lényekhez, kik élet és halál közt lebegve meghalni nem tudnak, nyomott, lehangoló benyomást gyakorolt kedélyére,

1) inig a festői Nápoly felemelte, eszményibbé tette lelki világát.

8) A következőkben röviden érinteni fogom vándorlásainak stáczióit. 182i). őszén Flórenczben találjuk. Ódája „Florenz", mint egyáltalán olasz földön született ódái. klasszikus szépségűek A telet Rómában tölti, a hol az ódaköltészeten kivtil különös kedvvel régibb drámai tervekkel, pl. „Tristan und Isolde" foglalkozik. 1827 ben felkeresi Nápolyt, a hol megismerkedik és szoros barátságot köt Kopisch Ágostonnal, a fiatal boroszlói festővel, a kivel közösen rándulnak ki a város környékére. Oszszel Sorrentoba megy, megírja remek ódáját „An Goethe" s „Oedipus"-ának irása közben értesül Immermann és Heine támadásáról. Az ,,Oedipust" m igával viszi Rómába is, a hová 1827. végén költözött. Rómából, a hol leginkább Goethe rokonával, Schlosserrel érintkezett, a következő év tavaszán Ternin át Spoletoba vándorol. Majd rövid időt töltve Ferugia, Pistoja, Prato, Monte-Pulciano, Monte-Orvieto, Volterra városokban és Elba szigetén, Livornoban tengeri fürdőket használt. Innen Pisán át Florenczbe megy és lelkes tisztelőjének, Rumohr bárónak, vendégszerető házában tart pihenőt. Juniusban Palmaria szigetet, a nyár végén Genuát, őszszel Parmat keresi fel. Piemontot bejárva csakhamar Milano, majd Bergamoban látjuk, a hol a Fizzani testvérek társaságában néhány költeményeiben is megörökitett,

3) napot tölt el. Deczemberben a ..ködös Lombardiából'- Florenczbe menekül.

4) 1829. elején Sienában Pieri grófné vendége

f

l) s itt fogant meg ,,Abbasiden'

:-jének terve, a melynek prológusában maga mondja : ,,Im altén Siena hab' ich's au^gesonnen Und dann mit mir geschleppt an beide Meere." Ezenkívül belefogott a „Hochenstaufen" eposzába is, melynek formájára nézve nem tudott megállapodni.") A jobb idők beálltával sorba veszi a keleti partvidék műremekekben gazdag városait, (Ascoli, Bologna, Ferrara, San-Marino, Ancona, Ravenna stb) emlékeit epigrammjainak képcsarnokában örökítve meg. Velenczében legtovább tartózkodik, a város környékére tett kirándulásai közben az , Abbasiden" tervét érlelve. Mesés eposzát Nápolyban fejezi be, a hol 1S20—1832-ig tartózkodott. Az 1830. juliusi forradalom mélyre szántó befolyása reá nézve politikai dalaiban nyilvánult, melyeknek elseje „An Kari den Zehnten" ódája. Izzó szabadságszeretetének legközvetetlenebb megnyilatkozásai a „Polenlieder", mig pl. a „Reich der Gaister", vagy a ,.Rubel auf Reisen" az orosz zsarnokuraiom ellen táplált gyűlöletének erőteljes kifaka') V. ö pl. „Die Pyramide des Cestius", „An der Neujahrsnacht", „Lebens bestimmung", ,,Der Thurm des Nero" ódáit. 2) V. ö. pl. ,Bilder Neapels." 3) L. két hymnusát : ,,An die Brüder Frizzoni" és epigrammját : ,.An dio Brúder Frizzoni." 4) L ,,Flucht nach Toscana" alkalmi költeményt. 5) L. „An die Grafin Pieri in Siena" és ,An Marco Saracini" pindarosi ódáit. e) „Einen so grossen, nationellen Stoff hat noch nie ein dentscher Dichter behandelt und wenn es nur lialbweg gelingt, so wird es alles zu Boden schlagen'

1, irja erre nézve Fuggernek 1828. szeptember hóban.