Református gimnázium, Miskolc, 1898

— 19 — szintere épen Erdély e's Felső-Magyarország volt, az esetleg emelkedő művészi tevékenységet mindig elsodorták. II. Rákóczy Ferencz udvari képirója, Mányoki Adám Szászországban, Kupeczky János Nürnbergben működtek halálukig. Derék műveiket büszkén akasztják az egykorú német festők munkáival egy sorba a német városok képtáraiban s a hol lehet, német festőknek hirdetik őket. VIII. München szerepe a művészet-történetben. Bajorország ujabbkori történetének egyik legérdekesebb fejezete I. Lajos uralkodása. Az ő ifjúsága a Nagy Napoleon mozgalmas korába esik s e kornak a levegőjéből szivta ő lelkébe azt a nagy és nemes becsvágyat, a mely később uralkodása minden nagyobbszeiúi tényeinek rugója volt. Atyja I. Miksa József király, előbb hosszú ideig Napoleon tüneményes szerencsecsillagát követte, majd a kellő pillanatban tőle elpártolva, oly praktikus politikát űzött, a mely által országa területére, ő maga pedig királyi méltóságra tett szert. Lajos, mint trónörökös, e politika légkörében nÖA én föl, kora ifjúságától fogva azG tanulta, hogy a fejedelem hivatása népeinek életében a gondviselés szerepét vinni. A történelem följegyzi Lajosról, hogy „trónralépvén, véget vetett igen sok visszaélésnek, rendezte az állam pénzügyeit, a hadügyet s a kormányzatot; az iskolák alatta uj virágzásnak indultak. Támogatta a szépművészeteket is és Bajorországot a modern művészet hónává tette." A Wittelsbachok a bajorok trónján sok tekintetben hasonlók a renaissancekori olasz fejedelmekhez. A művészet-pártolás mondhatni örökletes erényük. Már I. Miksa választó (1573-1651) a renaissance fénykorában pompás képtárat alapit Münchenben. Unokája II. Miksa Emmanuel (a „kék király"), a ki hazánkban is, mint fővezér, több izben vezetett győzelmes hadjáratot a török ellen, a spanyol örökösödési háború viharai között sem feledkezik meg a művészetek ápolásáról s a müncheni képtárt Európa első rangú képtárai sorába emeli. I. Miksa József, az első souverain bajor király, a képtár jelenlegi nagy terjedelmének alapját veti meg; egyrészt a feloszlatott kolostorokból bevont képekkel, meg Párisban vett remekművekkel gazdagítván azt; másrészről az által, hogy a mannheimi, zweibrückeni és és különösen a düsseldorfi hires képtárakat beleolvasztá. Nagyszerű képtára tehát már volt Münchennek, de művészi élete még alig számbavehető. — A művészet és a vagyon okozati összefüggésben vannak egymással: a vagyon elősegíti 2*