Református gimnázium, Miskolc, 1898

— 20 — v művészet fejlődését, a művészet pedig a vagyonosodást. A legújabb kor közgazdasági elmélete a művészetek épen anyagi jövedelmezőségük szerint értékeli. Egyik szaktekintély, Aynard*) a „Nouveau dictionaire d'economie politique" számára irt, a szépművészetek nemzetgazdasági jelentőségét tárgyaló czikkében a, következőket mondja: „A szépmfívészetek, u. m. az építészet, szobrászat és festészet a tőke egvrészét képviselik ... A szépművészetek értéke attól függ, hogy mennyit jövedelmeznek; az oly művészet pedig, mely nem jövedelmez és tőkét nem teremt, elvesztette a létjogát." Az olasz renaissance világraszóló művészete az 17—18-ik században Francziaországban nyert folytatást. A virágzó művészetek és a nemzeti vagyonosodás okozati összefüggését, ezt a nagy alapigazságot Oolbert, XIV. Lajos lángeszű pénzügyministere fogta fel először a maga teljes nagyságában. Es megteremtette a franczia iskolát, azzal kezdve, hogy az olasz klasszikus korszak műremekeit összevásárolta és Párisban egyesitette.**) így aztán a műremekek tamil mányozása Párisba vonzotta más nemzetek művésztehetségeit is és a párisi iskola elsőségét megalapította. Másfél évszázadon át szabta a párisi iskola a művészetekben a törvényt; nagysága máig sem csappant meg, csakhogy kénytelen volt a müncheni iskolát, mint egyenrangűt elismerni. A müncheni iskolát I. Lajos király teremtette meg. 0 előtte München egész művészeti jelentősége egy pár művész (Dorner, Kellerhoven, Dillis, a Quagliók stb.) nevéhez fűződik; de az ezek által keltett szerény művészi élet a párisi mellett számba sem jött. Lajos is azzal kezdte, a mivel Oolbert: összegyűjtötte mindazokat az antik, olasz és német iskolákból való műremekeket, a melyeket csak megszerezhetett. Az elődei által alapított nagy képtárt teljessé teendő, Olaszországban egyes műremekeket, a párisi Boisserée-féle és a Wallenstein herczegi műgyüjteményeket pedig egészben megszerezte. Végül ennek az óriási képgyűjteménynek a kellő, rendszeres elhelyezéséről is gondoskodott, midőn az u. h. Régi képtár pompás épületét elkészíttette. A Régi képtár 12 felülvilágított nagy termében és 23 *) Aynard a lyoni kereskedelmi kamara elnöke, évek óta a franczia képviselőiül/, pénzügyi bizottságának elöidója. **) 1. Napoleon nagy szellemét, mutatja az is, hogy olaszországi fővezérsége alatt az olasz fejedelmektől és a pápától is szépművészeti remekeket szedett és küldött Parisba liadisarcz fejében. A pápa egyetlen képért 1 millió frank kátpótlást. akart fizetni, de Bonaparte, habár szűkében volt a pénznek ő is, a köztársaság is, visszautasította a milliót. (Sós Antal. Atbenaum V. évf. 2. sz.)