Református gimnázium, Miskolc, 1898

— 15 — Idősb. Uans Ilolbein-ra is első sorban Schongauer művészete gyakorolt irányadó hatást s e mellett talán közvetlen a németalföldi képirás is. 0 képezi az átmenetet az előbbi korbeli német képirás nyers, durva formáitól a német renaissance festészethez. Elte alkonyán, mely átnyúlik a 16-ik századba (1460—1524) 50 éves korában már ő is kezdte a szép formákat művelni. Nürnbergben hires műhelyek voltak, a melyek fából faragott szobrokat és faragott szekrény-oltárokat állitottak elő. Később az oltárokat képekkel is diszitették és a képirás e neme a 15-ik században mind nagyobb lendületet vett. Legnagyobb nevezetességre tett szert Michael Wolgemuth műhelye (a honnan való a kassai dóm szekrény-oltára is) főleg az által, hogy tanítványai sorából emelkedett ki Dürer. Az uj kor küszöbén Nürnbergben és Augsburgban majdnem ugyanegy időben támadt az a két nagy szellem, Dürer és ifj. Ilolbein, a kik a német képirás megújhodását, a német renaissance-festészetet megteremtették. Dürer Albert egy Nürnbergben letelepedett magyar ötvösnek a fia*). (1471 —1528.) Eleinte atyja mesterségét, az ötvösséget tanidta. 15 éves korában Wolgemuth műhelyébe állt be, a hol a képirás elemeit elsajátitá. Aztán Kolmárba ment, de Schongauert már nem találta életben. Négy évi vándorlás után hazatérve Nürnbergbe, megnősült; belépett a képirók czéhébe s önálló műhelyt alapított. A művészetet oly odaadással művelte, hogy Miksa császár is foglalkoztatta őt; aztán pedig Nürnberg városával évi kegydijat fizettetett neki, hogy egész függetlenül művelhesse a képírást. Velenczébe és Németfel földön tett nagyobb utazásokat. Dürer művészetét a lelkiismeretes megfigyelés, a legapróbb részletekre kiterjedő gondosság a lélekállapot kifejezésére való törekvés jellemzik. A műpártolás hiánya kényszeritette őt, hogy a fa- és rézmetszésre adja magát. E két nemben sok nagybecsű művet alkotott, nagyobbrészt a szentírásból vett jeleneteket és allegorikus kompozicziókat. E 170 fametszettel és 104 rézlappal a metszetet művészi diadalra juttatta és nem is annyira festményei, mint inkább az ezekhez készitett mindenféle modorú tanulmány-rajzaival együtt a metszetek emelik őt minden idők legnagyobb mestereivel egy sorba. Nagyszámú tanítványai és követői közül, a kiket „német kis mesterek" név alatt szoktak összefoglalni, Altdorfer, Aldegrever, a két Beham stb. ismertebbek. *) Eredeti neve Ajtósi, németre fordítva lett: Thtirer—Dürer.