Református gimnázium, Miskolc, 1898

— 10 — tett keresztül a Juvavia (Salzburg) és Noricumon, a mai alsó Ausztrián-át Pannónia felé az a nagyszerű kőut is, a melynek maradványai a münchen-starnbergi vasút közelében mai nap is bámulatra ragadják az embert. A remekül megépített mű-tít mellett láthatók azok a római sánczok, a melyekaz ut védelmére szolgáltak a bensztilött, nomád törzsek esetleges támadásai ellen. Ezen néptörzsek egyike voltak az Tsaurus (Isar) folyam alsó, északi részének erdős-mocsaras vidékén letelepült izárkok (Isarci). A mai bajor főváros, München, az Isar partján csak mintegy 1000 évvel később alapíttatott. II. A bajorok eredete. A bajorok ősei némelyek szerint az Isaurus és Aenus (Inn) folyók közta Dunáig szögellő folyamközön lakó bojok voltak, azon kelt a néptörzs, a kiket már a rómaiak Sedes Bojorum nevezet alatt említenek. Mások szerint a bajorok azon germán néptörzsektől — quadok és markomannoktól — származnak, a kik Kr. u. 488. és 520. között Csehországból vándoroltak be ide és több más törzsek csatlakozása után a Licus (Lech) folyótól keletre eső területeket, valamint a délre eső alpesi tartományokat is elfoglalták. Ezek a népek előbbi hazájukról (Bojohaeraum) a bajuvarii „bajorok" nevet kapták. A népvándorlás idején a bajorokat már saját herczegeik kormányozták, de némi függésben a frank királyoktól, a kiknek fenhatóságát több nemzedék alatt újra s újra sikertelen felkelésekkel próbálták lerázni. II. Tassilo berezeg ismételt fölkelése is leveretvén, őt Nagy Ivároly 794-ben kolostorba záratta, országát pedig frank tartománynyá tette. A Karolingok férfiága 911-ben kihalván, újra saját herczegek kerültek Bajorország élére, a kiknek uralmát a magyarok betörései, továbbá a német császárokkal folytatott, meg a családi viszályok tölték k.i. Majd a Welt'ek és Staufok versengése után I 180-ban Ottó wittelsbachi őrgróf, a jelenlegi uralkodó család őse, kapta Bajorországot hübérül. Az országnak és különösen fővárosának, Münchennek fölvirágzása e család uralmával vette kezdetét. III. München története. München városa az Oroszlán Henrik berezeg és a freisingi püspök viszáJkodásának köszöni alapítását. A berezeg ugyanis a mai város helyén építette újból a másutt szétdúlt pénzverőt és sóraktárt (1158.), a melyek által a helység hamarosan nagyobb jelentőségre emelkedett, Rövid időre rá a Wittelsbach-herczegek