Református gimnázium, Miskolc, 1897

- 7 — kat csalogató édes folyadékot. A kancsóka külső oldalán az ajaktól az alapig kiálló léczek húzódnak, melyek mutatják az irányt a földről a mézes ajkakhoz közelíteni akaró szárnyatlan rovaroknak; de a kancsók és fedők színezete elég feltűnő arra is, hogy a szárnyas rovarok figyelmét magára vonja. S valóban ennek a növénynek a fogóüregében egyaránt találunk szárnyasós szárnyatlan áldozatokat, mely utóbbiak között rendkívül nagy számmal a hangyák szerepelnek. Ha a korsó ajkának sikamlós ós meredek felületéről a rovarok az emésztő folyadékba estek, akkor lehetetlen a menekvés, minthogy ez a növény a rovarok kiszabadulása ellen még erősebben berendezkedett, mint maga a Nepenthes. A korsó fogógödrének alsó részében ugyanis egy gyűrűalakulag kiálló léczpárkány van, mely azonnal útját állja a menekülni próbáló rovarnak, de ha ezen átmenekült, akkor a falnak olyan részére jut, hol sürün elhelyezett lefelé irányuló hegyes szemölcsök következnek s ha még ezen a részen is átvergődött : akkor az ajak belső szélét koszorú alakban körülvevő lefelé görbült horgok sora következik, melyek az addig eljutott állatokon biztosan kifognak. A rovarok megfnladása után a pepszines folyadék elvégzi az emésztés s az alapsejtek a felszívás munkáját. Vannak azonban olyan növények is, melyek elfogják és fogógödrükben megfullasztják ugyan a rovarokat, dé azokat nem emészthetik meg, mert a folyadékban nyoma sincs az emésztést közvetítő pepszin-féle anyagoknak. Daczára ennek, mégis hasznot húznak a zsákmányul ejtett rovarokból, mert azoknak teste a fogógödrök vizében felbomlásnak indul s benne a korhadás eredményeként jelentkező ammóniák és légenysavsók képződnek, melyek a növények legfontosabb trágyaszerei s melyek a fogógödrök alsó sejtjeinek közvetítésével felszivatnak és a növény hasznára fordíttatnak. Ezeket tehát bátran lehetne trágyakészitő növényeknek is nevezni. Lássuk ezek közül a Sarracenia variolaris és Darlingtonia Californica fajokat, melyek mindketten E. Amerika flórájában honosak. Ezeknek a növényeknek a fogó gödörré alakúit levélnyelei felül némileg szélesedő hosszúkás csövet vagy kürtőt képeznek, melyeknek tetejét sisak alakú boltozat takarja. Ez alatta sisak alakú bolt alatt van a gödörnek többnyire ferde bejáró nyílása, a mely fölé a sisak szabad része úgy hajlik, hogy a nyílás félárnyékba kerül. A levéllemeznek megfelelő rész mindkét növénynél meglehetősen fejletlen, s csak a Darlingtoniánál játszik fontosabb szerepet, hol a boltozat hegyéről lecsüngve, bíborpiros színével a rovarokat csalogatja. Maga a sisak úgy ráborúl a fogó gödörre, hogy abba sem eső, sem harmat be nem juthat és igy a benne