Református gimnázium, Miskolc, 1896

35 alkotmány (1., II. ének\ János vitéz. Cserhalom. Eger. Két szomszédvár. Kézikönyv: Magyar irálylan. Irta: Góbi Imre. Budapest. Harmadik kiadás Heli óraszám 4. Tanította 1897. jan. hó 15 ig Szepessy Mátyás, ettől kezdve az év végéig heti 3 órán Kónya Ferencz, egy óra pedig az egyetemes történelem óráihoz csatoltatott. 3. Latin nyelv. Összetett mondatok tana : egymás mellé- és alárendelt mondatok. A kérdő mondatok alkotása és felelés rájok. Idő- és módtan. Idők következése. Infinitivalis és participialis constructiók alkotása és felbontása. Gerundialis és gerundivalis constructiók kölcsönös áttétellel. A supinum használata. Oratio recta és obliqua s áttételök módja. Kézikönyv: Kérészy-Szinyey -Latin mondattan«. Ötödik kiadás. Sárospatak, 1885. — Fordították prózai szövegül C Julius Caesar »De Bello Gallico« czimü művéből (bármely szövegkiadás) a Comment. Ill-t. és költői olvasmányúl Phaedrus Augusti Libert. »Fab. Aesopiae* cz. könyvéből Sárospatak, harmadik kiadás, 1886.) 31 darabot u. m. Lib I. 2., 10, 12., 15., 30. Lib. II. 1., 7., 8., Lib. III. 1., 2., 4. 5., 8., 9., 12., 14., 16, 19. Lib. IV. 1., 2., 3., 5., 7., 8., 9., 11., 15., 17., 20. Lib. V. 2., 10, a melyek közül könyvnélkűl megtanultak 18 darabot. A magyarról latinra fordítás gyakorlására készítettek iskolai feladatokat s azokban hivatkoztak a vonatkozó mondattani szakaszokra és okát adták a vonatkozásnak. Heti óraszám 6. Tanította: Szabó Barna. 4. Német nyelv. A név- és igeragozás ismétlése, a gyakrabban előforduló erős igék betanulása. Igék, főnevek, melléknevek és határozók képzése. Német mondattan: az igeidők és módok használata; a név mint állítmány; a jelző, fajai és használata ; az igék és melléknevek vonzata; az elöljárók; a cselekvő mondat szenvedővé változtatása és viszont; az egymás mellé és alá rendelt mondatok; rokonértelmű szók; a közmondások forditásmódja. — Tankönyv: Virányi-Rupprecht »Módszeres német nyelvtan«, negyedik kiadás. Budapest, 1896. A melyből lefordítottak 25 részben német, részben magyar gyakorlatot a magyarról németre forditandókat Írásban is elkészítvén s a bennök ejtett hibákat önmaguk javítván ki közös megbeszélés után az iskolai táblán s ezenkívül néhány magyarról németre fordítandó iskolai feladatot is kaptak. Heti óraszám 3. Tanította: Szabó Barna. 5. Történelem. Az Ó-kor történelme. A keleti népek, a görögök és rómaiak története a császárság megalakulásáig. Kézikönyv: Ribáry-Mangold Világtörténelem I. k. Heti 3 órán tanította: Jármy József. 6. Ásványtan és földtan. Kézikönyv: Dr. Szterényi Hugó. Ásványtan. Budapest, il. kiadás. ) 896. Vegytani előismeretek. A levegő, viz, szénés széndioxid, kénsav. Elem, vegyület sav, bázis és só fogalma. Az állandó és sokszoros súlyviszonyok törvénye. Fontosabb vegyületek és elemek. Az ásványtani részből 50 ásvány leírása és a kristályban elemei. A fontosabb egyszerű összetett kristályos kőzetek, kiegészítve a törmelék kőzetekkel. Földtani alapismeretek. A geologiai korszakok, tekintettel az élet fokozatos haladására. A tanulók egy kirándulást tettek. Heli 3 órán tanította: Buday József. 7. Mennyiségtan. Az algebra jelei, negatív számok, algebrai egész számok és törlek összevonása, összeadása, kivonása, szorzása és osztása. A legfontosabb szorzatok alakjai. Négyzet és köb algebrai mennyiségekkel és közönséges számokkal. Geometriai haladvány. Első fokú egy ismeretlenü egyenlet és annak alkalmazása. Kézikönyv: Algebra középiskolák számára irta: dr. Kőnig Gyula, átdolgozta dr. Beke Manó. Budapest, 1892. Hetenként 3 órán tanította : Porcs János. 8. R a j z o 1 ó g e o m e t r i a. A körre vonatkozó szerkesztések és tételek. A kör osztása, körök hasonlósága, kerület és terület számítása. A kup8*