Református gimnázium, Miskolc, 1893

10 egyházi törvények, melyek az evangelium szerint reformált magyarországi keresztyén egyházban 1891. deczember hó 5-én és folytatólag 1893. november hó 14-én és következő napjain Budapest fő- és székvárosban tartott országos zsinat által alkottattak, a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszterünk utján Bécsben 1893. decz 29. királyi jóváhagyást, megerősítést nyertek. Ezekben foglaltatik egyházi alkotmányunk, egyházi törvénykezésünk, köznevelési és közoktatási szervezetünk összesége. Főgymnasiumunknak is ezen törvények keretén belől kell rendeltetését és czéljait felfognia és végeznie egyetemes protestáns egyházunk, magyar nemzeti culturánk fejlesztése és felvirágoztatása érdekében. Ebben ki van mondva (464. §.), hogy oly esetben, midőn a feltartó testület anyagi erejéből gymnasiumát a törvény követelményeinek megfelelőleg rendezni nem képes az 1883. évi XXX. t. cz. 47. §-a alapján államsegélyt is vehet igénybe; melyre nézve az illető egyházkerület ajánlatára az egyetemes convent köti meg az államkormánynyal esetenként a szerződést. Főgymnasiumunk államsegélyezése ügyében tehát a szerződést, mely a minisztériumnál folyamatban van, az állammal véglegesen a convent fogja megkötni. Ugyancsak ki van mondva ezen egyházi törvényben (479. §.), hogy az igazgató az illető egyházkerület rendtartása szerint a rendes tanárok közül legalább hat évre választatik. Az egyes intézetekben az összes tanárok az igazgató tanár elnöklete alatt alkotják általában a nevelést és oktatást illető kérdésekben a tanári értekezletet; fegyelmi s adminisztratív ügyekben a tanári széket (480. §.). A tanári testület felett áll: az igazgató tanács, melynek legalább 9, legföllebb 19 tagja van (481.) A gymnasiumi igazgatótanács áll: a tanintézetet fentartó testület által választott tagokból, a tanintézet igazgatójából és a tanári testület 2 választott tagjából. Egyházi törvényeinknek ezen intézkedését ajánljuk az iskolai és egyházi tanácsunk becses figyelmébe az e tekintetben szükséges intézkedések megtétele végett. Midőn a tanintézetünkön kivül eső tényezők hatását s azok kellő figyelembe vételét, méltatását tanintézetünk életére vonatkoztatva előadtam, áttérek most tanügyi beléletünk ismertetésére. Az 1893—94-ik isk. év elején a közönséges javitó-pót-vizsgák elvégzése után az érettségi javító és pótvizsgák tartásával voltunk elfoglalva ; ide voltak rendelve a sárospataki és rimaszombati főgyninasiumok tanulói is az illető vizsgák tételére. Az írásbeli vizsgák voltak aug. 29-től szept. 2-ig, a szóbeliek pedig szept. 5-én és 6-án. Ugyanezen vizsgák folytatásánál ismétlő javító vizsga tartatott 1893. decz.