Református gimnázium, Miskolc, 1893

11 21-én. Mind a két rendbeli vizsgán Bizony Ákos főgymnasiumunk kormányzója elnökölt és a minisztérium részéről Dr. Schilling Lajos kolozsvári egyetemi tanár, mint kormányképviselő volt jelen. Beíratott az iskolai évre részint rendes (szept. 1—6-ig), részint rendkívüli időben püspöki és miniszteri engedély mellett 898 tanuló, tehát 7-el több mint a mult isk. évben. A létszám növekedése évről évre Miskolcz város népesedéséből magyarázható meg. Az első osztályba a tanulók a helybeli ev. ref. tanulókon kivül. kiknek képességét vizsgáik ellenőrzése alapján ismerjük, felvételi vizsga mellett vétettek fel, hogy a gymnasiumi pályán haladhatásokra nézve némi biztosítékot nyújtsanak. Mivel az iskolai év elején miniszteri rendelet szerint az első osztályba csak 65 rendes tanulót vehettünk fel, tizenkettőt a beíráskor elutasítottunk. Ezek jó része magántanulónak iratkozott ós ez növelte tanintézetünkben a magántanulók számát. Az iskolai év elején a tanári kar véleménye alapján az iskolai tanács által a seniori hivatal beszüntettetett, mint oly régi intézmény, mely a mai viszonyok között, a gymnasium keretében, kiskorú ifjúra eskü mellett rótt szigorú kötelességek, felelősségek terhe miatt helyt nem foglalhat. Szerintünk egyes ünnepélyes alkalmaknál évről évre megtalálja az ifjúság a maga erkölcsi értékének, nemes feladatának, czéljának szószólóját, képviselőjét és szabad választási jogában senki sem korlátozza. Az iskolai évet ünnepélyesen megnyitottuk 1893. szept. 7-én reggel 8 órakor hálaadó isteni tisztelettel a nagy hallgató teremben, az iskolai tanács, tanári kar és ifjúság jelenlétében. A szív ós lélekhez meghatóan szóló imát mondott Ősik Dániel vallástanárunk, Bizony Ákos kormányzónk pedig a törvények felolvasása után szép buzdító, figyelmeztető beszédet tartott ifjainkhoz kötelességeik teljesítése czéljából. Azonban a rendes tanításokat az országunkban egyes helyeken pusztított cholera-járvány miatt csak szept. 11-ón kezdtük meg, mert sok helyről jelentkezett növendékeink az elzárolási rendszer erélyes foganatosítása miatt tanintézetünkbe csak később jöhettek be. Számos tanintézetnél az iskolai évet csak októberben kezdték meg. A tanári kar az év folyamán át az állandó tanmenet alapján készített tanterv szerint kezdte s végezte feladalát, figyelembe tartva amaz örök igazságokat, hogy az iskolában rend, munka és siker legyen. Igaz, hogy ezen hármas feladat elérése a különböző hajlamú, tehetségű ifjúk és a mai társadalom lazult erkölcsi állapotai között nem csekély dolog, a czél kellő lelkiismerettel, öntudattal, nemes ambítióval járó hű kötelesség-teljesítést követel: mégis dicsekedés nélkül mondhatjuk, hogy tanintézetünkben a lefolyt iskolai évben az önbecsérzet, a józan vallásos érzület, jellem és hazaszeretet erényei-