Református gimnázium, Miskolc, 1892

24 7. Igeragozás. 8. Levél. 9—11. Bizonyítványok. 12. Nyugtatvány. 13. Térítvény. 14. Kötelezvény. 15. Szerződés. 16. Árjegyzék. 17. Folyamodvány. 18. Váltó. 19. Végrendelet. 20. Egyszerű mondatok a határozókra. 21. Összetett mondatok, a határozókra stb. 22. Körmondatok. Heti óra 3. Tanította Dr. Kovács Gábor. 3. Latin nyelv. Az egyszerű mondat rendszeres tárgyalása: az alany, állítmány, tulajdonítmány és egyezésök; a kiegészítő és határozó, különös tekintettel a magyar nyelvtől eltérő szóvonzatra s folytonos utalással a fordított latin szövegre és viszont. — Tankönyv: Kérészi-Szinyei ,Latin mondattan." Ötödik kiadás. Sárospatak, 1885. Fordítás latinról magyarra: a) Cornelius Nepos „Vitae excellentium imperatorum exterarum gentium" cz. művéből (Jegyzetekkel ellátták Finkey József és Szinyei Gerzson. Harmadik kiadás. Sárospatak, 1885). Epaminondas és Miltiades életrajza, b) Phaedrusból 25 mese, u. m.: Lib. I. Fab. 1, 3, 4, 5, 7, 8, 13, 21, 23. 24, 30, 31. Líb. II. Fab. 1, 3, 7. Lib. III. 2, 5, ' 6, 7, 12, 19. Líb. IV. 2, 8, 9. Líb. V. Fab. 9, a melyekből könyvnélkül betanúltak 21 darabot. Kézikönyv: Finkey-Kérészi „Phaedrus meséi.' Harmadik kiadás. Sárospatak. 1886. Ezeken kívül a magyarról latinra fordítás gyakorlásaid időnként iskolai dolgozatok. Heti óraszám 6. Tanította Szabó Barna. 4. Német nyelv. Olvasás és írás. A hangzók nyújtása. A hangsúly a szavakban. A mondat. A főnév. A nemi különbség és nemi szabályok. Nemszócskák. A többes szám és az egyes ejtések alkotása. A névragozás rendszere : erős, gyenge és vegyes névragozás. A tulajdonnevek ejtegetése. A melléknév mint állítmány és jelző. A melléknév ragozása és fokozása. Határozók alkotása melléknevekből. A számnevek és névmások s ragozásuk. Az ige szerepe a mondatban. Az egyes igeidők alakítása. Az igeragozás rendszere: gyenge, erős és vegyes igeragozás. A niódjelentő igék alkalmazása. A szenvedő alak alkotása. A szórend a különféle főmondatokban s a mellékmondatokban. Ezek begyakorlása végett lefordítottak a kézikönyvből 30 gyakorlatot, úgy hogy a magyarról németre fordítandó részeket otthon készítették el írásban s az iskolában a táblán kijavították. Ezenkívül időnként az iskolában is kaptak magyarról németre fordítandó mondatokat az önálló és gyors kidolgozás kipróbálása végett. Kézikönyv: Virányi Ignácz „Módszeres német nyelvtan." Harmadik kiadás. Budapest, 1890. Heti óraszám. 4. Tanította: Szabó Barna. 5. Történet. A magyarok története napjainkig. Makláry Pap Miklós kézikönyve szerint. Sárospatak 1878. Heti óra 4. Tanította Kun Pál. 1893. elejétől helyettesítette Porcs János. 6. Földrajz. Physikai előismeretek. Természattani földrajz. Csillagászati földrajz. Kézikönyv: Természettani és csillagászati földrajz. Középiskolák számára irta Laky Dániel. Budapest 1891. Heti 2 órán tanította Porcs János. 7. Mennyiségtan. Az összetett hármas szabály összetett kamatszámítás. Ka natos kamat. Határidőszámítás. Összetett társasszabály és arányos osztás. Törttétel. Összetett arány és annak alkalmazása. Lánczszabály. Az idegen államok mértékrendszere. Kézikönyv: Számtan. Irta Zsindely István. Sárospatak. 1889. Heti órán 3. Tanította Porcs János. 8. Rajzoló geometri a. Egyenes vonalú idomok. Sikterűletek másolata háromszögű idomokkal. Háromszög szerkesztése külömböző adatokkal, azok összeillősége, hasonlósága. Sugárkéve, párhuzamos szelők. Merőleges és párhuzamos egyenesek szerkesztése. Symmetria és Symmetricus sik alakok. Távolságok és szögek osztása. Távolságok aránya. A háromszög oldalainak arányossága, arányos osztás, kisebbített mérővessző. Távolságok aránylata,