Református gimnázium, Miskolc, 1892

13 Miskolczi ev. ref. egyházunk 1893. év márt. 20-án tartott ülésében néhai b. e. Bizony Tamás iskola-kormányzónk fáradhatatlan szorgalommal szerzett nagy érdemeit elismerve, emlékét szintén hálás tisztelettel jegyzőkönyvileg örökítette meg. Ugyanezen alkalommal a megüresedett kormányzói állást mély bánattal vette tudomásul, egyszersmind beszüntette a helyettes iskola kormányzói tisztet; Bizony Ákos egyháztanácsost, az iskolatanácsnak már is számos éven át buzgó tagját, ki felejthetetlen édes atyját a presbitérium intézkedése nyomán gyengélkedő állapotában helyettesitette, ki az iskolai év kezdetén ifjúságunkat a szépre, jóra, igazra velős beszédében serkentette, a nemesen érzett s gondolkodott apának igazán méltó fiát, utódját iskolakormányzónak egyhangúlag megválasztotta. Ezen díszes állást a gyűlés színe előtt ünnepélyesen el is fogadta. A tanári kar a szerencsés választásnak őszinte lélekből örvendvén, testületileg ment el az igazgató vezetése mellett az új kormányzó üdvözlésére. Eddig szerzett érdemeit, jó akaratát, igazságszeretetét méltányolva, díszes állásához tartós erőt, örömet és megelégedést kívánt. — Az előzékenységet megköszönve, a jókívánatot viszonozván kormányzónk, kérte irányában a bizalmat, hogy tanintézetünk anyagi és szellemi ügyeinek előmozdításában karöltve munkálkodhassunk, mert az ő elve is az, hogy a jó iskola sokat, a rosz pedig semmit sem ér. — A magvas beszédben előjött pár szó oly nemes programmot tárt fel előttünk, hogy annál szebbet jobbat nem is kívánhatunk. A proggramin meghatotta mindnyájunk szívót s hangos éljent mondottunk reá. Váltakozó bánataink és örömeink s többféle munkásságaink között kiváló methodikai megbeszélésünk, tanácskozásaink tárgyává tettük intézetünk -növelési ágai között, azokat, melyeket a kor igényeihez képest szintén javítanunk, erősítenünk kell. Ilyenek valának a testgyakorlás ós énektanítás ügyei. Mind a kettőt bizottságok által dolgoztattuk ki. Ezeknek részletes tárgyalását f. évi márcz. 3-án ós következő napon tartott iskolai székünkben végeztük el, minden oldalról megvitatva helyzetünket és körülményeinket figyelembe véve. A tanári kar tervezeteit az iskola-tanács is helybenhagyta; óh fájdalom, hogy a torna-tanítást téli tornacsarnokunk hiányában még most sem végezhetjük a követelményeknek megfelelőlég. Bárcsak magyar államunk jóságából már megnyerhetnénk az építkezésre megszavazott 50 ezer frt hátralevő részét. Es ehez tudnánk még teremteni városunktól, melynek lakosai legközelebbről élvezik tanintézetünk áldásait. Bárcsak Rudapest, Debreczen, Kisújszállás ós más városok példái lelkesítőleg hatnának s áldozatkészségre serkentenének! Bárcsak városunk nemeskeblűsége, köznűvelődésünk ezen ősi gyúpontját részeltetné jótékonyságában a mai kulturviszonyok között! Es erre nagy szükségünk is van, mert a modern igényeknek megfelelő épületet, melyet a város