Református gimnázium, Miskolc, 1891

22 2. Magyar nyelv. Retorika, a prózai műfajok elmélete, tekintettel történeti fejlődésökre, főleg- a görög, latin és magyar irodalomban. Kézikönyv: Góbi Imre: Retoricája, 1888. Budapest. Költői olvasmány: Shakespére Corjolánja. Julius Caesarja, s a jelesebb magyar vígjátékok vázlatokban. Prózai olvasmanyúl a kézikönyvhöz szerkesztett olvasókönyv minden darabja. Heti óraszám: 3. írásbeli dolgozatok. 1. A történelem az élet mestere. 2. Női jellemek Schakespére Corjolánjában. 3. A „Corjolán" rövid tartalma. 4. Egy drámai mese. 5. Egy drámai jelenet. 6. Üdvözlő beszéd. 7. A tragoedia erkölcsi hatásáról. 8. Az éghajlat befolyása az emberre. 9. A nagy találmányok és azok átalakító hatása. 10. Mit jelent ránk nézve 1848. márcz. 15-ike? Tanár: Dr. Kovács Gábor. 3. Latin nyelv. I. Prózai olvasmány: Caius Sallustius Crispns „Bellám Jugurthinnm"-ának első fele része. II. Költői mű: Publ. Vergilius Maro „Aeneis"-éből az I. és Il-ik ének egészen s a IV-ikből szemelvények. Mindkét művel kapcsolatosan tartalmi, tárgyi, alak- s mondattani magyarázatok és fejtegetések. Kéthetenként iskolai dolgozatok magyarról latinra. Hetenként (i órán tanította : Kónya Ferencz. 4. G ö r ö g n y e 1 v. A grammatica folytatása a „mi" végzetű igéktől és befejezése a megfelelő görög-magyar és magyar-görög gyakorlatok fordításával. Fordíttatott továbbá a Curtius-Ábel „Görög elemi olvasókönyvéből" 5 darab mese, valamint a Xenophon Anabasisából egy, a Commemorabiliáiból pedig 2 nagyobb darab a Horváth Zsigmond „Clirestamáthiája" alapján. A mondattan főbb szabályai az olvasmányok alapján taníttattak. Kéthetenként egy belső írásbeli dolgozat. Hetenként 5 órán tanította: Simon Gábor. 5. Német nyelv. Deutsches Lesebuch für Mittelschulen von Josef Felsmann vom hoclien Ministerium genehmigt. Zweiter Theil. Budapest, 1884. Erzáhlungen, Fabeln und Marchen. Um- und Nachbildungen, Beschreibungen Aus der Geschichte und Erdkunde. Aus der Natúr, Lieder Lehrdichtung, Krummacher, Gebrüder Griin, Bone, Gleim Falkmann, Herder, Schubert, Uhland, Goethe, Pfelfel és Berger után. — Emlényezés a fent jelzett írókból. Az olvasmányok gyakorlati alkalmazása kéthetenként írásbeli gyakorlatokban. Heti óraszám 3. Tanította: Veskóy Zs. Jenő. 6. T ö r t é n e t. Új-kor története. Kézikönyv: Egyetemes történet, Szilágyi Sándortól. 3-ik kötet, 3-ik kiadás. Budapest, 1879. Heti óra: 3. Tanította : Kun Pál. 7. Természetrajz. Állattan. Kézikönyv a középiskolák Vl-ik osztálya részére készítette Búza János. Sárospatak, 1888. Az állatok általános jellemzése. Az állati sejtek és szövetek, az állatok szervei, a kültakaró, a csontrendszer, az idegrendszer, a külérzéki szervek, a táplálkozás, a vérkeringési és lélekzési szervek, az állatok szaporodása, a hasonszerű és hasonczélú szervek, az állatok csoportosítása, a typusok részletes leírása és az állatok földrajzi elterjedése. Heti óraszám 3. Tanította: Veskóy Zs. Jenő. 8. Mennyiségtan. 1. Algebra. A hatvány mennyiség általánosabb fogalma. A hatványkitevők, jeleik. Műveletek hatvány mennyiségekkel. A hatványmennyiségek hatványozása. A kéttagúak hatványai, együtthatói. A számtani haladvány. A számrendszer. A tizedes, a láncztörtek. A közelítő törtek és azok tulajdonságai. A gyökmennyiségekkeli műveletek. Másodrendű egyenletek egy és több ismeretlennel. A végszerűtlen gyökök. A képzetes mennyiségek és az ezekkeli műveletek, viszonylékok, viszonyléki rendszer. A törzs-