Református gimnázium, Miskolc, 1891

6 ságunk útján tanintézetünk részére is megküldte. Kzen görög pótló tanfolyam még eddig nálunk nem vétetett be, mert a jelzett törvény az egyházak, mint autonom testületek belátására bízza ennek bevételét. Egyébiránt a közoktatásügyi magyar királyi minisztérium középtanodáinkra tett nyilatkozata szerint ezen eljárást csak kisegitö eszköz gyanánt léptette életbe addig, mig legközelebb fajunk vérmérsékének, szellemünknek a jelenlegi sokféle középiskoláknál megfelelőbb, a kor igényeihez simított egységes középiskolát alkot, melyben a humán és reál irány kibékülendenek. E tárgyban 1892. febr. hóban Budapesten a vallásfelekezeti külömbség nélkül a miniszter által összehívott értekezleten az egységes középiskolának vezérelvei, tárgyai megalapíttattak, közmegegyezéssel elfogadtattak. Azonban a tulajdonképeni szervezet, melyre nézve számos eltérő nézetek voltak, csak későbh fog látni napvilágot. Ugyancsak életre való intézkedései, útbaigazításai jelentek meg a vallásés közoktatásügyi m. kir. minisztériumnak: 1. Görög pótló- és rajztanfolyam tartására, mely a nagy szünidőben általa Budapesten rendeztetik, mely alkalmat nyújt egyes tanároknak a további bővebb kiképeztetésökre. 2. A gymnastikai gyakorlatok, testedzés, fürdésre s az úszás szükségességére. 8. Új középtanodai épületek építésére stb. Mindezek azon munkás, élénk érdeklődésről tesznek tanúbizonyságot, melylyel a magyar királyi közoktatásügyi miniszter országos tanügyünknek a kor és tudomány követelményeinek kellő magaslatra emelésével foglalkozik. A mi a főgymn. beléletére vonatkozó ügyeket illeti, azokra nézve a következőket jegyezhetjük meg. A tanév elején az érettségi pót- és javító-vizsgák tartásával voltunk elfoglalva, ide voltak rendelve a s.-pataki tanúló-ifjak is sorrend szerint, a mi tanúló-ifjaink a múlt évben levén S.-Patakon. Mivel ezen vizsgákon egyesek czélhoz nem juthattak siker tekintetében, az 1891. év decz. hó végére ismét tanintézetünkhöz rendeltettek ismétlő javító vizsgára. A pótjavító ismétlő javító vizsgálatok decz. 16. fejeztettek be. Mind a két rendbeli vizsgán Dr. Csiky Kálmán budapesti műegyetemi tanár volt jelen, mint kormányképviselő. Érettségi vizsgáink a múlt évben kellő szigorral folytak le, melyre a közoktatásügyi magyar királyi minisztérium az általa kinyomatott huszadik értesítőjében, mely közép- és felső iskoláink állapotáról szól, azon megjegyzést teszi, hogy S.-Patakon, Miskolczon, Debreczenben, Hódmezővásárhelyen, Marosvásárhelyen és M.-Szigeten különösen szigorúan ítéltek az érettségi vizsgákon. A jelen iskolai évre érettségi vizsgáinkra Dr. Schilling Lajos kolozsvári egyetemi tanár neveztetett ki. Vajha fáradalmaink, küzdelmeink után tanítványaink kellő sikert, eredményt mutathatnának fel. A pót-érettségi vizsgák lefolyása után a tanári kar megállapította az évi tanrendet, kiosztotta a munkakört, kinek-kinek hajlama, hivatása szerint, a mennyire egy főgymnasiumban 10 tanár alkalmazása mellett lehetséges. Az iskolai évet megnyitottuk szept. 8-án reggel, a főgymn. VIII. oszt. termében, ünnepélyes istenitisztelettel, hol az istenitisztelet elvégzése után az iskolai törvények olvastattak fel az ifjúság előtt; az iskolai tanács és tanári kainevében főt. Kun Bertalan püspökünk tartott szívreható, lélekemelő beszédet, melyben a tanuló-ifjúságot jó erkölcsre, a tanúlói kötelességek teljesítésére, az elöljárók, tanárok, idősebbek iránti tiszteletre buzdította, figyelmeztette. Ezen buzdításnak, hála istennek, a jelen iskolai évben meg volt kellő sikere,