Református gimnázium, Miskolc, 1889

I. Igazgatói jelentés a főgymnasium 1889—90-ik évi történetéről. Elmondatott az avasi templomban 1890. junius 15-én. Mélyen tisztelt iskolai elöljáróság! tisztelt közönség! Az 1889—90-ik iskolai év végéhez közeledvén, öszszegyűltünk a vallás-erkölcsi igazságok hirdetése, s a buzgó hívek imádsága által megszentelt e helyen, hogy hálát adva az isteni gondviselésnek kegyelmeért, — mely megtartott bennünket egy év változatos eseményei között, — tudomást nyerjünk az ősök kegyelete, buzgósága, áldozatkészsége által alapított, s az idők folyamában fokozatosan fejlesztett gymnasiumunk egy évi történetéről, mely valamint a múltban, a viszontagságos idők küzdelmei között, a tiszta protestáns vallás hitelveinek, s a nemzeti mívelődésnek volt buzgó hirdetője: úgy a jelenben is igyekszik kitűzött feladatának megfelelni, s a vallásos, magyar nemzeti szellemet a tanítással, s helyes irányú neveléssel a tanúló ifjúság szívébe csepegtegni, azt folyvást ébren tartani. Mert úgy vagyok meggyőződve, hogy egy oly sok nyelvű országnál, mint mi vagyunk, a különböző nyelvű népnek nemzetté alakulását, egységes állammá szervezkedését, a magyar faj erősödésével, a nemzetiségi eszmék tisztúlása mellett, annak biztos fenmaradását csak a helyes alapokon nyugvó nemzeties irányú nevelés és tanítás biztosítja. — A középiskolák e tekintetben a nemzeti czélok szolgálatában állanak, s feladatukat a lehetőség határai közt be is töltik, az értelmiségi osztály erkölcsi súlyának, számbeli erejének növelésén fáradoznak, át lévén hatva azon tétel igazságától, hogy a milyen az értelmiség, olyan maga a nemzet, a 1*