Református gimnázium, Miskolc, 1883

17 veti alá. Ily módon ugyanis — mint ez Cicerónál több helyen látható — oly helyzetbe hozza az olvasókat, hogy magok megítélhessék a belátás és figyelem azon fokát, a melyen a szerző munkájának kidolgozásához fogott; egyúttal segédkezik nekik azon irányt elérni, melyet a szerző és fordító legbiztosabbnak tart. A régiek tudományos müveiből csak kevesen szerzik meg maguknak azon szellemet, —- illetve irói hivatottságot, melyek tanulmányozásának pedig múlhatlanúl azt kellene eredményezni. Világos és Ciceró maga beismeri, hogy a kötelességekről szóló műve görög források után készült; ennélfogva a benne levő fogalmak a görög bölcsészet fogalmai, — a tett megkülönböztetések a görög nyelv megkülönböztetései. Mind az, a mi művében saját tapasztalatból és világismeretből vanmeritve, érthetően van fejtegetve, finom és feltűnőleg éles megfigyelésekkel átszőve. Ellenben mind az, a mi az igazság alapfogalmairól való mélyebb kutatásokat és mindennapi gondolataink pontosabb felosztását megköveteli, akár a mi a görög bölcsészeti iskolák finomabb megkülön. böztetéseire vonatkozik: sem világosság, sem összefüggés szempontjából nem állja ki a többiekkel a versenytA fogalmak azon közönséges készlete, mely a természetes vagy polgári világban előforduló mindennapi események szemléletéből merittetik, minden néppel közös s az egymással érintkező népek nyelvében többé kevésbbé szabatos kifejezésre talál. Azon felfedezések, melyek egyes egyének éles megfigyelő tehetségéről tanúskodnak; azon kutatások, melyekhez az emberek nem szükségleteik, hanem vágyaik és különösebb tehetségeik útján jutnak, az egyik nemzetnek inkább sajátjai, mint a másiknak: ennélfegva egyiknek nyelvében szabatosabb kifejezésre találnak, mint a másikban. A görögöknél a nyelv bölcsészetével együtt egyszerre fejlődött. A fogalmak azon nép szellemének természetes gyümölcsei voltak, mely a szemlélődésre különös hajlam és vonzalommal birt; miért is a fogalmak ezen nyelv sajátszerű kinyomatai voltak. A rómaiak ellenben a bölcsé3