Református gimnázium, Miskolc, 1881

időkérdésnek tartja, hogy csak egyféle középiskola legyen ; — Stocek József, az országos közoktatási tanács alelnöke szerint ennek útját már most kellene egyengetni; — Szily Kálmán a jövőben csak egy középiskolát óhajt; — Trefort Ágoston miniszter csak annyit mond, hogy a reáliskolákat egyszerre megszűntetni nem lehet; még Gönczy Pál is, ki pár évvel ezelőtt épen ellenkező nézetet nyilvánított egy városunkban tartott értekezlet alkalmával, kijelentette amaz országos értekezletben, hogy ő is azon véleményben van, hogy idővel egyféle középiskola lesz. Az egységes középiskolák helyes volta mellett többen emeltek szót a közoktatásügyi bízottság albizottságának folyó 1882-dik évi február hó 10-én tartott ülésében is, bár a többség, talán épen a miniszter által kifejezett s fentebb említett nézetből kiindulva, még a reáliskolák fenntartása mellett nyilatkozott. Az 1881. december 31-diki értékezlet után és következtében az egységes középiskola eszméje egy kis irodalmi mozgalmat is idézett elő, melyben különösen reáliskolai tanárok vettek részt, s közűlök többen csatlakoztak ama nézethez, hogy a 10—11 éves gyermeket úgy kell nevelni, hogy művelt emberré lehessen; de egyik vagy másik pályát elészabnunk nem ajánlatos, kockáztatott. Mindezeket tekintetbe véve, reményem van, hogy nemsokára a fölött cserélendenek eszmét szakférfiaink, hogy az egységes középiskola a régi holt nyelvek alapján szerveztessék-e, vagy az élő nyelvek szolgáljanak a szervezés alapjáúl ? A lefolyt év alatt előfordúlt s minket közvetlenül érdeklő események sokasága nem engedi meg, hogy nézetemet ezen ügy felől bővebben adjam elő; de anynyit mégis elmondok röviden, hogy én a középiskolai oktatás alapjává a magyar nyelvet és irodalmat tenném ; azzá tenném a magyar iskolákban a magyar nyelvet, a mi azokban hajdan a latin volt; mert 14 évi tanári tapasztalatom az, hogy az idegen nyelvek tanúlásában azok haladnak legnehezebben és tűntetnek fel legkevesebb eredményt, kik anyanyelvök tudományos alapon való is1*