Katolikus gimnázium, Miskolc, 1938

10 lyamata is megindul, a nevelőnek ezzel is számolni kell. A nehezen, vagy csak a legerősebb eszközökkel idomíthatok, akiknek egyéni tulajdonsága divergál a társadalomba való sima beolvadástól, akik nem tudományos pályára születtek, akik nem bírják az iskola állandó fékező bilincseit, vagy nem állhatják a betűt, azok lassan összeverődnek és tudatosan szembehelyezkednek az iskola követelményeivel. A legenyhébb kihágásuk, hogy kerülik az iskolát, és az Avasra mennek. A nevelő tisztában van azzal, hogy ezek vagy kiválnak a közösségből, vagy el kell őket távolítani, mert erős befolyást gyakorolnak a jószándékú, tanulni vágyódó vagy gyengébb akaraterejűekre. Résen kell lenni, és a szigort fokozni. Nincs sok értelme annak, hogy a tanulással szembeni ellenszenvet akarjuk megszüntetni, az olyan erő, mely öntudatlanul a saját életformát, a boldogulás egyéni útját keresi: féken kell egyelőre tartani, mert négy középiskola elvégzése ma elengedhetetlenül szükséges, és a negyedik osztály végén a selejtezést a szülőkkel karöltve végre kell hajtani. Sajnos még az ellenkező folyamat nem indul meg, az egyéniségek meg nem erősödnek annyira, hogy vezetőszerepet töltenének be. Még nem lehet átadni a vezetést, az osztályszellem nem alakulhat ki, mert a keveredés még állandó. Még csak a nevelő és tanító képezi és képviseli a szellemet. Ö tartja a kezében az osztályt. Ezekhez az élettani és erkölcsi tulajdonságokhoz, melyek belső nyugtalanságot okoznak, járul az is, hogy a harmadik osztály az úgynevezett nehezebb osztályok közé tartozik. Nehézzé teszi főleg a latin esettan, melynek a magyar gondolkodástól elütő, de feltétlen elsajátítandó sajátságai rányomják a bélyeget az osztály színvonalára. Nevelő, tanár itt komoly és türelmes feladat előtt áll: állandó éber figyelemmel a lelkiekre, és fokozódó szigor a szellemiekben. Itt az erőtlen jóság kész veszedelem, soha ki nem heveri a mindent elnéző jóságot az osztály. Az életrajzokban erről az osztályról így írnak: „A harmadik osztályban elkanászosodtam. Nagy része volt ebben annak, hogy I. és M. mellett ültem, kik talán nem voltak rossz fiúk, de nem fértek a bőrükben és nem szerettek iskolába járni." Egy másik: „Még el sem felejtette az örömmel teli második osztályt, mikor már a harmadik osztály kegyetlen keserűségeit érezte. A még alig felserdült diák már a kamaszodás tüneteit észlelte. A pezsgő elevenség, a korlátfeszegetés, féktejenségre hajlás jelentkezett ugyan, de az intő szóra azonnal elcsitult. A nagy szigorúság ellen az lett a jelszó: „Segítsünk egymáson." Megkezdődtek a súgások, kisebbfajta csalások, a nehéz dolgozatokat egymásnak adogatták. A nehéz napok alatt fejlődött ki az osztályban az a nézet, mely a vigyázót spiclinek, a becsületest gazembernek tekintette. A harmadik osztály az,